Nagy Tamás

1996-ban született Beregszászon. 2015 óta tagja a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságnak (KVIT). 2017-ben szerzett BA szintű diplomát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv és irodalom szakán. Később ugyanott MA fokozatú diplomát szerzett magyar nyelv és irodalom szakon. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ).

 

Nagy Tamás: Sose hagyj elesni

A naplóírásra gondolok, hogy nyáron milyen lelkesen kezdtem bele, hisz új környezet, új élmények. Aztán lassan abbamaradt. A fogak, akár a barlang elé állított kövek, nem engedik ki a szavakat. Amit nem mondhatok el senkinek, azt magamba fojtom, van rá egy külön tavam. Néha folyót használok. Nem akarok saját életem

Nagy Tamás: Hasonlatszögek

Keszegek, gerlék, szöcskék – így rajzolódik háromszög

a szem tengelyével. Valószínűleg

Bermuda-háromszög, azért tűnnek el a gondolatok,

és kerül elő az újratervezés sós íze.

Vajon hány csepp gördült ki miattad az orr mentén?

Megtölteni az összessel ezt a patakot hasztalan,

mint a vadak megszelídítésére tett legtöbb

próbálkozás. A motor, amely

Nagy Tamás: Ahogy a többiek

Évszakról évszakra vándorlunk, mégis

tartunk háziállatokat, amiket

félelmeinkről nevezünk el.

Végül marad egy csehországi gyár,

vagy ami besikerül a kilátástalanság

horizontján. Élni csak úgy,

rivaldafényen kívül, nélküled.

 

Az első V-t az égen nem győzelemként

könyvelem. Külső hatás és ajándék.

Széttárt karokat adok csak,

eljátszani a nihilisták szerepét,

amíg a hidak