2024. február 27-én 15:00 órától a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), és Magyarország Beregszászi Konzulátusa szervezésében került sor az Irodalmi Kilátó c. zenés-irodalmi-művészeti összejövetelre. Korábban említettük, hogy a program aktualitását a közelmúltban megjelent Ördögszeg. Kárpátaljai mesék és a Szégyenpiac. Tollal a békéért az orosz-ukrán háború árnyékában c. kiadvány szolgáltatta.
Az esemény kezdetén Fülöp Andrea konzul bemutatta a beszélgetés résztvevőit, majd átadta a szót dr. Gyebnár István misszióvezető számára.
dr. Gyebnár István kiemelte: Sokszor feltesszük a kérdést: mi a művészet szerepe a társadalomban? A művészet mindig is tükörképe volt annak a kultúrának, amelyben létrejött, s a kortárs művészetekben a kortárs kultúra és társadalom tükörképét láthatjuk, hiszen a művészekre hatással van környezetük, a kortárs művészet a jelen problémáit és aggodalmait is jelentősen tükrözi. Ezt Kutasi Csaba illusztrációján, illetve Shrek Tímea munkáján láthatjuk.
dr. Vári Fábián László elmondta: Az antológia tartalmát Dupka György válogatta össze. Többen elolvastuk, jóváhagytuk, lektoráltuk és végül végső formában most itt tartom a kezemben a kötetet, Önök is láthatják. Nem emelek ki egyetlen művet, de annyit elmondok, hogy Marcsák Gergely verseit tekintve a Szégyenpiac c. sorozat adta az antológia címét.
dr. Dupka Görgy összefoglalta: Húsz szerző alkotása olvasható az antológiában. Gondolatban, pontosabban az online közvetítés segítségével velünk vannak. Mindkét könyv illusztrátora Kutasi Csaba ugocsai születésű alkotó. Büszke vagyok arra, hogy Kutasi Csaba Homoki Gábor méltó tanítványa lett. Huszonegy tablóképet láthatunk: az illusztrációk a könyv lapjain, és a kamarakiállítás részeként is megtekinthetőek.
Kutasi Csaba részletezte: Shrek Tímeával korábban nem ismertük személyesen egymást. Amikor végeztem a rajzokkal, egy kisördög ült a vállamra, és azt mondta, hogy ezt a munkát egy kicsit át kell dolgoznom, végül elhessegettem ezt a gondolatot, és elküldtem az illusztrációkat. Sokáig velem volt ez a gondolat, és nem is kaptam visszajelzést, egyik este azonban Tímeától kaptam egy üzenetet arról, hogy mennyire tetszett neki a munkám, és ennek nagyon örültem.
Shrek Tímea összegezte: Megpróbáltam kiválasztani azokat a történeteket, legendákat, mondákat, amelyeknek csakis rövidebb változata létezett, és saját szemszögből újraírtam őket. Valamiért úgy gondoltam, hogy ennek a kötetnek csak itthon van a helye, és csak itthon jelenhet meg. Elküldtem Dupka Györgynek a kötet anyagát, aki később közölte: a kézirat megy a nyomdába. Meglepődtem: talán még bővítettem, vagy rövidítettem volna, de a Jóisten így akarta.
Amikor megkaptam a betördelt szöveget, és megláttam az illusztrációkat, elmosolyodtam, mert arra gondoltam: itt ül Jóska mellettem, ahogyan elképzeltem őt borvirágos orrával, ősz hajával, miközben gyalulja a fát, és hullanak a forgácsok.
Szemere Judit taglalta: A versekkel, a szépirodalmi írásokkal az olvasók már találkoztak az Együtt és más folyóiratok hasábjain, a naplójegyzetek pedig közeli betekintést nyújtanak az itteni valóságba. Számunkra ez nem újdonság, mert átéltük, de az esetleges határon túli olvasókra hatást gyakorolhat.
Sz. Kárpáthy Kata elmesélte: Életem érdemi része a háború idején zajlott: a háború idején fejeztem be az általános iskolát, érettségiztem, diplomát szereztem. Elmondhatom, hogy az életemet végigkísérte a háború.
Marcsák Gergely ismertette: Úgy hallottam, hogy egy jó regényíró a tizennégy éves koráig vele megtörtént élettapasztalatot tudja igazán jól feldolgozni. A Szégyenpiac miliője az én életemben is egy olyan hely, amely a gyermekkoromhoz kötődik. A szégyenpiac kifejezés nem az én költői találmányom, hanem a köznyelvben élő kifejezés az Ungváron és Ungvár környékén élő magyarok körében, mivel az Ungvár szélén lévő piac Részegpiacként is ismert, és kicsit ritkábban Szégyenpiacként is. Megdöbbentem, mennyire kifejező és lírai ez a köznapi használatban szereplő szó. A vers befejezése 2022 februárjában, két-három nappal a háború kirobbanása előtt történt.
Baláczky Vlagyimir (művésznevén: Pitkin) érzékeltette: Zenekarunk mottója volt: a legszebb dolog az élet, a legjobb dolog benne lenni. Kell hozzá valaki, egy jó nő, aki megtanít szeretni. Ez a nő a mi édesanyánk. (…) Egy gondolatot hoztam, a dalomat, amelynek címe: Itt és most. A mi itt és mostunk akkor kezdődött, amikor ma találkoztunk. (…). Most pedig előadom az Itt és most c. dalt.
*
Az esemény állófogadással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
*
Fotó: Sz. Kárpáthy Kata
Forrás:
- Kárpáti Magyar Krónika, XXVIII. (XXV.) évfolyam, 4. (378.) szám, 2024. március 1., 9. old.
- a KMMI Facebook-oldalán megtekinthető kisfilm.
