Kovács Vilmos: Önzés

 

Amikor hozzám jössz, amikor én hívlak –

szemedben gyúljon ki minden alvó csillag.

Mikor kezemhez érsz – kezed ne reszkessen,

s arcodra a lelked lángrózsákat fessen.

 

Csituljon ajkad, ha én bántalak néha,

de ha engem bántnak – te ne maradj néma.

Légy pártos bírám, ha zajlik a nagy verseny,

 s

Könyvjelző: megjelent az új Együtt

Már böngészhető az Együtt c. irodalmi, művészeti, kulturális folyóirat legfrissebb lapszáma.

A vers rovat  tartalmát tekintve  remek alkalmat kínál az elmélkedésre Bíró József, Bobory Zoltán, Csontos Márta, Füzesi Magda, Kulcsár Attila, Németh Péter, Sz. Kárpáthy Kata, Zán Fábián Balázs alkotása.

Ámorth Angelika és Megyei Edit Tünde műve a próza kedvelői

Kovács Vilmos: Vihar

Gomolyog az ég, mintha
lángolni akarna.
Tört gerincű háztetőn
megmozdul a szalma,
s nyugtalanul talpra áll
az út pora is lent.
Riadt hangú kisharang
békíti az istent.
A magasság reccsen, a
felhők megszakadnak,
megreszket a zárt ajtó,
elsárgul az ablak.
Mérföldjáró zivatar
csörtet át a kerten,
egy félvállú szilvafa
áll

Shrek Tímea: A dédai sárkány

Azt beszélik, hogy réges-régen, amikor még a fák is magasabbra nőttek, és a Kárpátok innenső hegyei is zordabbak voltak, a Beregvidéken terült el a Fekete-mocsár. Annak a mocsárnak olyan komor volt a hangulata, hogy nem merészkedett arra senki sem, mert rögtön elfogta a búbánat. A mocsár közepén állott a Tóvár.