Levél az élő irodalomtörténethez
Drága, öreg barátom!
Emlékszel még arra, hogy néhány évvel ezelőtt meghívtál az ünnepi könyvhétre Budapestre? Jelentem, idén már szerzőként voltam jelen.
Hiába kerestelek pénteken és szombaton, sajnos elkerültük egymást. Pedig szerettelek volna megölelni, látni a széles, amerikai mosolyodat, de ami késik, nem múlik, sort kerítünk erre is. Remélem, az egészséged …
Határtalan magyar irodalom
Ez az elcsépelt szókapcsolat aligha lehet egy valamirevaló netnapló címe, most mégis jogosnak érzem a használatát, mert így nevezték el a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának badacsonyi konferenciáját, amin volt szerencsém előadóként részt venni. Amint a május 29. és 31. közötti esemény főszervezője, Pusztay János nyelvészprofesszor elmondta, a …
Az aszimmetria helye
180° lentről felfele nézve — a lépcsőfordulóban
hagyott nosztalgia. Visszamentem oda, ahol
elhallgatott mondataink téglákként sorakoztak.
Mozdíthatatlanok, amióta falat építettél
közénk. Foghatnánk az egészet az időjárásra,
vagy a hídról leejtett esernyődre, ami után
sokáig idegeskedtél, és akár a kanyargós folyók,
magaddal hoztad az erdők hűvösségét.
Hárítani könnyebb, fejben levezetve arra…
Elhallgatnak
Ma az Este lett c. vers következik A tudat szunnyadó határőrei. Válogatás Kovács Vilmos műveiből c. kiadványból. Egy városhoz és egy napszakhoz kötődik, mint A város elalszik.
Ebben a versben is először a fáradtságot jegyzi meg a költő. Itt az utca fáradt el, A város elalszikban a nap. Ott …
