A legújabb bejegyzések

Hűlt hely

autumn-leaves-2178763_640

Sírfelirat a Kapos utcai temetőben

Mi visszaadtuk már a földnek,
amit, míg éltünk, adhatott.
Kik itt laknak, hát nem pörölnek,
és hátralékot sem hagyott

senki a holtak táborából
még ott, a másik oldalon.
Borostyán zöldje – hűvös fátyol
alatt van minden sírhalom.

Köröttünk zúg és nő a város.
Az élet

szélcsend

grotto-2785858_640

elfoglaltságot kell keresni, úgy könnyebb – 

ezt akár börtönlakóknak is mondhatnád.

de a távolságot nem lehet tanácsokkal

gyógyítani. a két test közötti űr

most a hiány mágneses zónája.

tárgyak, szokások és mondatok,

amelyek okot adnak az emlékezésre,

lassan különlegesekké válnak,

mint azok a zenék, amiket

sokáig használtunk csengőhangként.

pattogó almák,

Változat egy hétköznapra. Beszélgetés az irodalomterápiáról

Változat egy hétköznapra (2)

2018. március 31-én tartja következő műhelymunkáját a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT). A találkozón, melyet Varga Nikolett moderál, az irodalomterápia hétköznapi szerepéről lesz szó.

Szövegek:

Pilinszky János: Életfogytiglan.

Lövétei Lázár László: Két hexameter.

Helyszín: Beregszász, Európa–Magyar Ház.

Kezdés: 11:00 (k. e. i.).

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.

Én mindig csak hazudok neked

ship-2-316557_640

Én mindig csak hazudok neked.

Elmondom, milyen az idő nélküli végzet,

ha nem figyelsz a leheletre a tarkódon.

Inkább ültess cserépbe csillagot,

nevelj belőle naprendszert vagy

univerzumot, sajtlyukú

kisbolygót, csak egy életet,

a születés próbatétele. Szuszogás.

 

Engedj papírhajót a vízhabok közé,

kit érdekelnek a korallzátonyok,

ha benépesítjük a lakatlan szigetet?