1989. augusztus 13-án született a kárpátaljai Beregszász városában.

2013-ban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. 2009-től a Beregszászi 7. Számú Általános Iskola szervezőpedagógusa és magyartanára, ahol csak kisebbségi (roma) gyermekek oktatásával foglalkozik.

A beregszászi székhelyű Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alapító tagja. 2014-től rendszeresen publikál a kárpátaljai Együtt című irodalmi és művészeti folyóiratban, valamint novelláit közölte az Irodalmi Szemle, a Napút, a  Partium, a Helikon, a Somogy, a Kárpátaljai Hírmondó, a Szózat stb. Kisprózákat és novellákat ír, közel áll hozzá az írói szociográfia.

2016-ban az Ukrajnai Kulturális Minisztérium által meghirdetett Kárpátaljai dialógusok című rövidpróza-pályázat első helyezettje. Több novelláját Antonenko Miklós ültette át ukrán nyelvre, valamint Ferdinandy György író, költő szintén fordított műveiből, portugálra.

2016-ban Beregszász városának polgármesteri hivatala Drávai Gizella-díjjal tüntette ki, valamint szintén ebben az évben nyerte el a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett Gion Nándor-ösztöndíjat. Jelenleg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagja.

Shrek Tímea: Rózsák

2020.01.12._640

Az unokatestvérem, Emese, még egészen kicsi volt, úgy tíz év körüli. Emlékszem, azelőtt éven halt meg Jani bátyánk, nagymamám testvérének a férje. Mindig is lánygyereket szeretett volna, de két fiúval áldotta meg az ég. Gyakran jártunk édesanyámmal náluk vendégségben, amíg élt, úgy szólított, hogy Annuskám.

Emesével a falusi porta udvarán

Shrek Tímea: A kezdet után

color_10.27._720

A legnehezebb az első mondatot megírni. Aztán pedig az első bekezdést. Végül a legutolsót.

Mostanában elég keveset írok, igyekszem csak a legfontosabb teendőimet elvégezni, szándékosan vagy tudat alatt keresem a kibúvókat. Hogy elfogyott-e a szufla, vagy túl sok volt mostanában az irodalmi rendezvény, esetleg egyszerűen csak a mindennapi fizikai munka

Hidegfüst

texture-3319946_960_720

A szénporos levegőben

lezárt vagonok álltak,

indult a mozdony, lassan

vitt magával téged.

Csak három nap – mondtad

és a világot nyakadba vetted,

hogy újjáépítsd régi rendjét.

Ennyi időre csomagoltam neked

némi bort, meg száraz kenyeret.

Szalonnát is tettem volna,

de a füstön nem volt más, csak

a háború testéből

Levél az élő irodalomtörténethez

writing-1209700_960_720

 

Drága, öreg barátom!

Emlékszel még arra, hogy néhány évvel ezelőtt meghívtál az ünnepi könyvhétre Budapestre? Jelentem, idén már szerzőként voltam jelen.

Hiába kerestelek pénteken és szombaton, sajnos elkerültük egymást. Pedig szerettelek volna megölelni, látni a széles, amerikai mosolyodat, de ami késik, nem múlik, sort kerítünk erre is. Remélem, az egészséged