Szövegek

Marcsák Gergely: Felszín

Egy Márton Béla-kép előtt

 

Az Ung-part akthoz vetkőzik a szélben.

Kéjelgő hegyek állják körbe hárman,

hogy felidézzék, mi maradt ott végleg

a levedlett és folyóba hullt nyárban.

 

Fölöttük súlyos felhők henteregnek,

testükből esőként ömlik a pára.

A didergő völgy halvány és erőtlen

napvonalkódot süttet még hasára.

 

 

A középső hegyen várrom …

Sz. Kárpáthy Kata: Vasárnap

Nem emlékszem a napokra. Azt hiszem, a héten volt már hétfő, kedd, de utána mi jön? Talán vasárnap. Jó lenne, ha az a nap jönne, mert csak arról vannak emlékeim.

Apámmal vasárnaponta mentünk az erdőbe. Ő tanított meg gombászni. Megmutatta, hogy melyik ehető, és melyik mérgező. Azt mondogatta, gyermekem, az

Nagy Tamás: Többszólamú szegénység

(Juhász Tibor: Amire telik)

 

Juhász Tibor második verseskötete (egyben harmadik könyve), az Amire telik a líraiságtól szinte lecsupaszított versnyelve miatt azt a benyomást keltheti az olvasóban, hogy szerényebb teljesítménnyel bír az elődeihez képest. Ennek megítélése azonban átfogóbb vizsgálatot igényel. A szerző debütkötete (Ez nem az a környék) rendkívül

Marcsák Gergely: Egy közép-európai életmeséről

(Vári Fábián László Tábori posta című regényének lengyel kiadása elé)

 

Ma, amikor a mobilhálózatok és az internet segítségével percek alatt bárkit elérhetünk bármilyen földi távolságból, hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a mögöttünk álló évszázadban milyen egyedülállóan fontos, kiemelt szerepe volt a postának a kapcsolattartásban, milyen izgatott várakozás előzte meg egy-egy

Kopriva Nikolett: A levélfestő; A kék verem

A levélfestő 

„Van egy világom. És ebben a világomban én adom meg a nevét

mindazoknak, akik odatartoznak.” (Erdélyi Béla)

 

A várhegy alatt jöttem, hajnal volt,

a házak kapui zárva,

néma kutyák álltak a kerítések mögött,

javítatlan utak pora kavargott.

A piacra igyekvők hajnalban elmentek.

Én a Mitrakát kerestem, eltévedtem ott,