Szövegek

Hétköznapok

boxes.07.13._960_720

Minden kedden és csütörtökön ugyanaz a cetli fogad a postaládában „eladó lakást keresek” felirattal. Alatta persze telefonszám és egy név. A többi haszontalan hirdetéssel együtt ezt is a főbejárat mellé dobta valaki. Egy idő után úgy néz ki a postaládák alatti betonpadló, mintha papírgyűjtő lenne. Sosem látom, hogy

Kovács Vilmos: Fából költött vaskarika

07.06.b._960_720

Csináltál-e vaskarikát fából?

Mertem vizet tengerből kanállal.

Vártam kelni gerlét sastojásból,

s ringattattam bölcsőt a halállal.

 

Csináltál-e fakarikát vasból?

Fúvattam már üvegből harangot.

Történelmi leckét mondtam hasból,

s öltem Krisztust. Keresztet faragott.

 

Költő voltam. Birodalmam szegény:

vaskarika fából, játék-gyarmat.

 

Álmomban egy este festett egén

lángra lobbant millió csepp harmat.

 …

London minden hattyúja a királynő tulajdona

r_KD_640

A groteszk dolgok mindig megnevettettek. Tekintve, hogy történetem tökéletes példája – mondhatni: szó szerinti esete – az akasztófahumornak, kifejezetten boldogan álltam a törvényszék elé. Ügyvédem nem kis bosszúságára.

  – Aengus Donnelly, tagadja-e bűnösségét a fent elsorolt vádpontokban, s ha igen, mi a mentsége Őfelsége törvényeinek semmibevételére?

  – Tisztelt bíró úr,

Levél az élő irodalomtörténethez

writing-1209700_960_720

 

Drága, öreg barátom!

Emlékszel még arra, hogy néhány évvel ezelőtt meghívtál az ünnepi könyvhétre Budapestre? Jelentem, idén már szerzőként voltam jelen.

Hiába kerestelek pénteken és szombaton, sajnos elkerültük egymást. Pedig szerettelek volna megölelni, látni a széles, amerikai mosolyodat, de ami késik, nem múlik, sort kerítünk erre is. Remélem, az egészséged