Emlékírás és emlékolvasás

egyutt_2017_6_borito_01

(Kárpátaljai magyar férfiak a szovjet lágerekben)

Néhány évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni komolyabban a kárpátaljai magyar emlékiratokkal, visszaemlékezésekkel, naplófeljegyzésekkel. Kezdetben arról szerettem volna meggyőződni elsősorban, hogy az egykori emlékezők és naplóírók milyen nyelvi és elbeszéléstechnikai eszközökkel, illetve hogyan tudtak egyáltalán beszélni olyan – sokáig tabunak számító és a

Szerepcsere

figyelnek_

A Magyar Széppróza Napja elnevezésű ünnepségsorozat, amelyhez a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság is csatlakozott, 2018. február 12-23. között zajlott Kárpát-medence-szerte a Magyar Írószövetség kezdeményezésére. A program első kárpátaljai helyszíne február 14-én, Ungváron, az Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet Bercsényi Miklós Könyvtára volt. A Csordás László által moderált beszélgetésben

Gondolatok a Past Simple leckék hátlapján

Lighthouse

Bevallom, a közelmúltban keveset olvastam, legalábbis nem annyit, amennyit kellene. A munka, a főiskola és egyéb elfoglaltságok mellett örültem, ha a magánéletemre jutott idő.

Ezért furcsamód mégsem novellát említenék meg először, hanem egy filmet. A Good Will Hunting nagy hatással volt rám az utóbbi időben. Azt mondják, vannak olyan művek,

Kegytárgy a ponyván (Halász Margit: A vörös nyelvű párduc)

alfold_201709

Halász Margit könyvének, A vörös nyelvű párducnak egyik fejezetében színpadias pátosszal és egyben meglepő naivitással szól ki az elbeszélő az olvasóhoz: „Micsoda idők. Mondjátok már, hogy csak álom az egész. Mondjátok már, hogy valami szertelen képzeletű író vásári ponyvájában olvassátok.” (226.) Kevés hasonló részlet található a szövegben ahhoz, hogy