„…s egy reggel nem volt már Magyarország”

A nemzeti sorskérdés és egyéni létértelmezés párhuzama
Vári Fábián László Változatok a halotti beszédre című versében

 

Másodpercnyinek tűnő életünk helye a végtelen időben, és a létezés oka, értelme örök témája az irodalomnak. Az egyén számára fontos a múlt és a jelen összefüggése, a sorsszerűség kérdése. A legtöbb esetben pedig,

Emlékírás és regényszerűség. Mandrik Erzsébet szövegeinek olvasásmódja [1]

irodalmi szemle 2016. 2. szám

A kárpátaljai magyar irodalomban sokak által elfogadott és viszonylag széles körben idézett, a helyi kánon kijelölésével íródott Készülődés című irodalomtörténeti esszéjében S. Benedek András a szépirodalomnak az írásbeliség fogalmával való felcserélhetősége mellett érvel, mivel – véleménye szerint – „tudatosítanunk kell önmagunkban és olvasóink számára, hogy a kisebbségi irodalom nem feltétlenül

A sztálini elhurcolások témája Vári Fábián László műveiben

Marcsák_galamb_emlékmű

„…az egyéni életpályák és tapasztalatok halmazából még nem lesz történelem.” [1] – szögezi le Vári Fábián László az Együtt folyóiratban részletekben közölt Vásártér című életrajzi ihletettségű regénye bevezetőjében. Tudjuk azonban, hogy a mai történelemkutatásnak egyik forrása éppen az oral history, és a történelmi korok részeseinek visszaemlékezései fontos adalékul szolgálhatnak.