Marcsák Gergely: „A mi üdvünk a változás…”
Kalandvágyból az idő folyosóján
képzeletem olykor új szobákba nyit.
Ilyen véletlen csapongás során
találtam meg az ágyban fekvő Adyt.
A halállal s egy tablettával küzdött,
nem tudta őket lenyelni szegény.
Csapzott haja homlokára hullott,
táltos szemében pislákolt a fény.
Nagyokat kortyolt s faggatni kezdett
a vizespoharat félretéve.
Ung-vidék? – mosolygott …