Csordás László: A megmaradás poétikája

2020.08.24._640

A kárpátaljai magyar irodalomról[1]

 

Hiába telt el egy évszázad az esemény óta, gyakran érzem úgy, még mindig Trianon határozza meg a gondolkodást a kárpátaljai magyar kultúrában. Sokszor ma is ez a középpont, a kiindulási és hivatkozási alap. Más megközelítésben pedig olyan ősbűn, amelyhez mindannyiszor vissza lehet térni,

Kilátástalanság – Gondolatok Brenzovics Marianna írói világáról

2020.07.27.b._640 Brenzovics Marianna: Kilátás

 

Irodalmunk sajátosságait és az aktív kárpátaljai alkotók életkorát ismerve nyilvánvaló, hogy jelentős generációs szakadék tátong a szépírók mezőnyében. Hiányzik egy középnemzedék, amelynek csíráit jórészt a vidékünkhöz csak feltételesen köthető Véletlen balett folyóiratnál kereshetjük, és amely elsősorban értékelhető irodalmi művekkel, másodsorban – véleményem szerint – utánpótlás-neveléssel és

Csordás László: Megelevenedő térképzetek

kilatashoz_2_640

(Terek és képleírások Brenzovics Marianna Kilátás című regényében)

Brenzovics Marianna műveiről, befogadás- és hatástörténetéről töprengve aligha kerülhető meg az a probléma, ami korai, váratlanul bekövetkező halála okán nehezedik a szövegekre és a róluk szóló elemzésekre: az éppen alakuló, rendkívül sok lehetőséget magában rejtő életmű egyik pillanatról a másikra, hirtelen

Regény a rettenetről (A sátán fattya ötödik kiadása)

wood-1139464_640

Az utóbbi ötven-hatvan évben alig-alig született olyan magyar nyelvű műalkotás a kárpátaljai kulturális régióban, amely már megjelenése után komoly elismerést kapott a helyi közösség részéről, ahogyan ezzel párhuzamosan az egyetemes magyar irodalom kortárs értelmezőinek figyelmét is felkeltette. A sátán fattya kétségtelenül ilyen. Nagy Zoltán Mihály kisregénye jól időzítve, a kommunizmus