Bevezetés. A kárpátaljai magyar férfiaknak a katonai szolgálatuk teljesítése során számos olyan nehézséggel is szembe kellett nézniük, mellyel az államalkotó nemzet tagjainak, vagy a Magyarországon élő nemzettársaiknak nem. Sokaknál ugyanis ez az időszak egyben az államnyelv elsajátításának időszaka is. A katonai szaknyelv oktatásának és a hadseregen belül folyó hivatalos kommunikációnak a nyelve értelemszerűen a mindenkori államnyelv, mely természetesen hatással van az anyanyelvi kommunikációra is. A leszerelést követő visszaemlékezésekben, elbeszélésekben megjelenő katonai szakszavak az anyanyelvi ismeret hiányából fakadóan a szolgálat ideje során megtanult szavakkal helyettesítődnek, s így ezek kölcsönszóként a kárpátaljai magyar katonai szleng szerves részeivé válnak, s meghonosodnak a kárpátaljai magyar nyelvváltozatokban is.
Jelen munka egy ilyen típusú visszaemlékezés szépirodalmi megformálásán keresztül próbálja meg bemutatni a kárpátaljai magyarok nyelvében a katonai szolgálathoz kapcsolódóan meghonosodott államnyelvi elemeket. Az érintett mű Vári Fábián László 2011-ben napvilágot látott Tábori posta című regénye.
Néhány szó a regényről. A Tábori posta Antall István (2011: 82) értelmezése szerint „egyedülálló a magyar emlékezés-irodalomban”, ugyanis „a XX. században, idegen mundérban töltött katonaidőt, annak esztétikai és
erkölcsi dilemmáit, a megszállt területről besorozott és birodalmi megszálló feladatokra kijelölt más országi földre vitt baka sorsát tárja elénk.” Görömbei András (2011: 61) kiemeli, hogy „Vári Fábián László regényének kitüntető értéke az egyes eseményeknek ez a történelmi összekapcsolása, sorsszerű értelmezése. A regény harmincöt fejezete a bevonulástól a hazatérésig követi Fábián katonaéletének eseményeit”. Hasonló véleményt fogalmaz meg Csordás László (2012: 120) is, aki hangsúlyozza, hogy „a bevonulás és hazatérés, illetve a két haláleset, az első fejezetben felidézett regrutabúcsúztató után a nagymama előbb megálmodott, később valóban bekövetkező halála és a harmincötödik fejezetben – a hazatéréskor – a nagyapa elhunytának tudatosítása mintegy keretbe foglalja az eseményeket”.
Műfaját tekintve a Tábori posta Zelei Miklós (2012: 92) véleménye szerint egyszerre tekinthető regénynek, szociográfiai munkának, illetve emlékiratnak, ugyanis a szerző egy jól strukturált regényfolyam keretein belül „már az utókorban, országok, birodalmak kimúlta után foglalja írásba élete egy részének eseményeit és a hozzájuk való mai viszonyulását, mai értelmezéseit”, miközben „pontos szociográfiai leírások következnek az ellátásról, az életvitelről, a teljesen elfogadott csendőrperturól, arról, hogy az altisztek verik a közkatonákat”. A történelmi hitelességet illetően Pomogáts Béla (2011: 64) rávilágít arra is, hogy az író német földön állomásozó szovjet katonaként szerzett nem könnyű tapasztalataihoz hasonlókat találhatunk Dupka György és Zubánics László igen erősen dokumentált történelmi munkáiban is.
A mű nyelvezete kapcsán Zelei Miklós (2012: 93) azt mondja, hogy a „Tábori posta: magyar próza sok-sok orosz szóval, rövidítéssel, mondattal”. Görömbei András (2011: 59–60) ezt kiegészítve megjegyzi, hogy a mű különleges szemléleti értéke az, „hogy érzékletesen mutatja be a különféle nemzetiségű katonák életét az orosz nyelvi kizárólagosság közepette. Az anyanyelvhez való bensőséges ragaszkodás számtalan példájával találkozunk a regényben”.
Felmerülhet azonban a kérdés, mit is kell tudni a katonai nyelvről és nyelvhasználatról?
A katonai nyelv, illetve a kárpátaljai magyar katonai nyelvhasználat sajátosságai. Kis Tamás (2004: 15) véleménye szerint a katonai szleng nem más, mint egy foglalkozási alapon elkülönülő csoport szakszlengje, mely „az azonos szakmához tartozó kiscsoport szlengjének speciális szókincséből származik”. Fontosnak tartja megjegyezni azt is, hogy a beszélők katonai szlenggel való kapcsolata értelemszerűen a leszereléssel nem ér véget (Kis 1991: 7). Ez természetesen azt is jelenti, hogy a katonai szleng szókészletének bizonyos része az idő múlásával általánosan ismertté fog válni, hiszen a katonai szolgálatot teljesített férfiakon keresztül „szinte minden családban hat a katonai szleng különösen a nem katona fiatalok nyelvhasználatára, de még az idősebbek nyelvére is. E csatornákon át a katonai szleng kifejezései, szavai szélesebb körben is ismertekké válnak (Kis 1992: 338). „A katonai szleng a sorkatonák által használt csoportnyelv, melyet el kell különítenünk egyrészt a köznyelvtől és a nyelvjárásoktól, másrészt pedig a hivatalos katonai szaknyelvtől” (Kis 2008: 18). A katonai szaknyelv ugyanis nem más, mint „a katonai élet szükségleteit, a felszerelést, a hadi technikát, a fegyvereket, tehát jellegzetesen katonai fogalmakat megnevező és főleg katonák által használt szakszókincs” (Kis 1988: 32).
A szaknyelv és csoportnyelv fentebb bemutatott különbségtétele a határon túli magyar nyelvváltozatok esetében hatványozottan indokolt. Az itt funkcionáló szaknyelveknél ugyanis az államnyelvből fordított szak- és tankönyvek, illetve az államnyelvi oktatás kizárólagossága miatt fokozottan érvényesülnek a másodnyelvi hatások (Balázs 2009: 199). A határon túli magyar nyelvváltozatokban ennek következtében gyakorlatilag eltűnnek a magyar szaknyelvek (Balázs 2003: 9). Különösen igaz ez a határon túli katonai szaknyelvre, hiszen a hadseregnél a hivatali érintkezés kizárólag csak államnyelven folyik. A 2019-es nyelvtörvény[1] IV. fejezet 15. cikkelye, valamint az Ukrajna fegyveres erőiről szóló törvény[2] 13. cikkelye értelmében az ukrán fegyveres erők nyelve az államnyelv. De hasonló volt a helyzet a Szovjetunió létezése idején is. Akkor ugyanis a nemzetek közötti érintkezés nyelveként definiált, de lényegében államnyelvi szerepet betöltő orosz nyelv látta el ugyanezt a szerepkört (erről lásd Csernicskó 2013: 193–233).
A Kárpátalján élő férfiak ennek megfelelően a katonai szolgálatuk idejétől függően (azaz, hogy 1991. előtt, vagy azt követően szolgáltak) orosz vagy ukrán nyelven ismerték meg a katonai szaknyelvet. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy a kárpátaljai magyar férfi lakosság túlnyomó részének lényegében csak a katonai szolgálat idején sikerül használható államnyelvi (orosz vagy ukrán) nyelvtudásra szert tennie (Gazdag 2015: 27).
Erre utal a nyest.hu 2009. november 30-i, A hadsereg tanítja ukránul a magyarokat című írása is: „Az ukrán hadsereg számára továbbra is gondot jelent, hogy a Kárpátaljáról besorozott újoncok 20 százaléka nem beszéli az államnyelvet, ezért a magyar és román nemzetiségű regruták zömét a kiképzés során kell megtanítani ukrán nyelvre”.[3] Az esetek túlnyomó többségében, a taktikai megfontolások mellett ezt azzal is elő kívánják segíteni, hogy a magyar nyelvterületről származó férfiakat valamely belső ukrajnai laktanyába sorozták/sorozzák be, ahová a legjobb esetben is csak egy-két magyar nyelvet beszélő személy került. Épp ezért a katonai élethez kapcsolódó magyar nyelvű kommunikációjukat, vagyis az ún. katonai szlengjüket az államnyelvi kölcsönszavak jelentős mértékű használata jellemzi (Gazdag 2015: 28).
Ugyanakkor a kárpátaljai katonai szleng bizonyos szempontból eltér a hagyományos értelemben vett terminustól. A katonai szolgálat idején ugyanis – amiatt, hogy a kárpátaljai magyar férfiaknak ez idő alatt szinte nincs is lehetőségük az anyanyelvük használatára – lényegében nem funkcionál csoportnyelvként. Amennyiben viszont a katonai szlengből elindult szavakon nemcsak a katonaviselt férfiak emlékezetében megőrződő, általuk elterjesztett, a passzív szókincsben meglevő, esetleg a katonai élmények elmesélésekor használt szavakat értjük, hanem a katonai szlengből eredő és a társadalom más csoportjainak a nyelvében meggyökerező kifejezéseket is (Kiss 2008: 16), akkor a kárpátaljai magyar lakosság körében a katonai élethez köthető, de általánosan ismert és elterjedt szavak egyértelműen a katonai szleng körébe sorolhatók.
A katonai nyelvhasználat államnyelvi kölcsönszavai a Tábori postában. Vári Fábián László az olvasói megértés biztosítása céljával sok helyen zárójeles magyarázatok formájában egyértelműsíti az általa használt kölcsönszavakat. Ugyanakkor fontos azt is megjegyezni, hogy ezek esetében a szerző a latin betűs átírásokat alkalmazza, s ráadásul ezek a magyarázatok nem terjednek ki a teljes kölcsönszó-állományra.
A továbbiakban a regényben előforduló államnyelvi elemek szemantikai csoportokban való közreadására teszek kísérletet. Ezáltal ugyanis jól kirajzolódnak azok a témakörök, ahol fokozottabb mértékben érvényesül(t) a másodnyelvi hatás.
A szócikkek az alábbi elv szerint épülnek fel:
■ A címszó a maga helyesírási alakjában.
■ Az adott elem szófajának és a nyelvtani szerelésének a (tehát a tárgyragos és az egyes szám 3. személyű birtokos személyragos alaknak – csak a rag formájában történő) megadása.
■ Az adott elemek standard magyar jelentése vagy jelentései.
■ Az átadó nyelvben előforduló cirill betűs alak.
■ A művekből adatolt példamondatok.
Harcászati eszközök, járművek
TZM fn ’-t, ’-ja – ’szállító-rakodó katonai jármű’ < or. транспортно-заряжающая машина ¬ ТЗМ — Egy speciális emelőszerkezettel ellátott gépkocsi, a TZM (tránszportno-zárjázsájucsájá másiná – rakétaszállító-átrakójármű) állott szorosan mellette… [39]
SZOC fn ’-t, ’-ja – ’célkereső-felderítő radarállomás’ < or. радиолокационная cтанция обнаружения целей ¬ CОЦ — A társai közül kimagasló SZOC (sztáncijá obnáruzsenyijá celi – célkereső-felderítő radarállomás) személyzete most bontogatta a ponyvát az összecsukott, amúgy hatalmas, hét-nyolc méter átmérőjű parabola-antennáról, … [70]
Katonai rangok, tisztségek, megszólítások
cserpák fn ’-t, ’-ja – ’merítőedény’; illetve átvitt értelemben a katonaságnál az ’ételosztó személy’ megnevezése is < ukr., or. черпак — Ügyesnek kellett lennie a cserpáknak (merőkanál) – olykor így szólították az ételosztót is, – ha nem akarta, hogy bárki elégedetlen legyen a munkájával. [31]
feldser fn ’-t, ’-ja – ’orvossegéd’ Magyarországon is ismert, elsősorban szépirodalmi előfordulású szó < ukr., or. фельдшер — A rendelőben egészségügyi szakközépiskolát végzett, altiszti rangban szolgáló sorkatona, a feldser fogadja a beteget. [194; 248]
goszpoda fn ’-t, ’-ja – ’gazda’, illetve megszólításként ’uraim’ < or. господа — Megrökönyödve pillantunk össze a sorban, de miután a goszpodát fanyar iróniával cifrázza, világos, hogy nem tévedett, szántszándékkal nevezi az eseménytelen, unalmas szolgálatban elpuhult tiszti kar tagjait elvtársak helyett uraknak. [201]
Kede fn ’-t, ’-ja – ’tüzérosztály-parancsnok’ < or. командир дивизионa ¬ КД — Nézd csak, a Kede idejön. (Kede – így emlegettük magunk közt a légvédelmi tüzérosztály-parancsnokát. A név a komangyir divizioná rövidítése, betűszó). [52; 55; 58; 71; 82; 100; 117; 136, 204; 205; 213; 228; 254; 255]
kombát fn ’-t, ’-ja – ’ütegparancsnok’ < or. комиссар батарея ¬ комбат — Nos, harcosok, gurítsuk csak ki a placcra, hadd vegyük szemügyre alaposabban – vetett véget a haszontalan bámészkodásnak a kombát. [139; 166; 167; 176; 257]
kombrig fn ’-t, ’-ja –’brigádparancsnok’ < or. командир бригади ¬ комбриг — Nem győzöm eleget hangsúlyozni, amit a kombrig (mozaikszó – komangyir brigádi – brigádparancsnok) már több alkalommal is kifejtett, hogy a harci gépek kezelőinek, meg kell tanulniuk elvégezni egymás feladatát, … [68; 159; 173; 175; 232]
komisszár fn ’-t, ’-ja – ’biztos [tisztség]; kommunista politikai biztos’; A szó a csendbiztos és a rendőrbiztos megnevezéseként régen a magyar nyelvben is használatos volt < ukr. комісар; or. комиссар — Pedig hol voltak már akkor a sztálini-hruscsovi idők rettegett komisszárjai! [38]
kurszánt fn ’-t, ’-ja – ’kadét, a tiszti iskola növendéke’ < ukr., or. курсант — S miközben egymásnak adva át az ülést, a kurszántok (szakmai kiképzés alatt álló növendékek) saját szemükkel is meggyőződhetnek a helyes irányválasztásról, … [74]
major fn ’-t, ’-ja – ’őrnagy’ < ukr., or. майор — Major Kuznyecovtól, akit hamarosan megismertem, senkinek sem kellett tartania. [38]
mechánik fn ’-t, ’-ja – jelen esetben ’a rakétahordozó vezetője’, a kárpátaljai magyar nyelvváltozatokban elsősorban ’szerelő’ jelentésben használt < ukr. механік-водій; or. механик-водитель — Na, mi van mechánikocska? Megírtad a magyarázatot? – kérdezte, s maró gúnnyal csavart egyet a mechánik kicsinyített alakjának hangsúlyán. [34; 39; 68; 80; 167; 232; 233]
nacsálnyik fn ’-t, ’-ja – ’főnök; parancsnok’ Magyarországon is ismert, elsősorban szépirodalmi és sajtónyelvi előfordulású szó < ukr., or. начальник — Most azonban Klicsnyikov hadnagy személyében hajcsárt küldött ránk valamely nacsálnyik (főnök). [253]
zampolit fn ’-t, ’-ja – ’szovjet katonai tisztség: a politikai alakulat helyettes vezetője’ < or. заместитель командира по политической работе ¬ замполит — Szemjonovnak feltűnik, hogy Kuznyecov őrnagy, a zampolit kiszúrt bennünket, s most felénk igyekszik. [100; 115; 261; 265]
A katonai alakulatok és a laktanyákban található egységek nevei
divizion fn ’-t, ’-ja – ’(had)osztály’ < ukr. дивізіон; or. дивизион — …alakulatom, a divizion (légvédelmi tüzérosztály) személyi állománya csak egy századnyi… [12; 71; 200; 232; 288]
kaptyor(ka) fn ’-t, ’-ja –’ élelmiszerek, ruházati eszközök vagy építkezési anyagok tárolására szolgáló raktár a hadseregnél’ < or. каптёрка — A katonák aztán előhozták a kaptyorból (századraktár) kombinzonjaikat, a két részes fekete szerelőruhákat, beöltöztek, s nyugodt tempóban elindultak a géppark felé. [36] kaptyorka Akkor közrefogták a zászlóst, s már sodorták a kaptyorka, a századraktár irányába. [203]
száncsászty fn ’-t, ’-ja – ’orvosi, egészségügyi részleg’ < or. санчасть ¬ санитарная часть — A száncsászty mindjárt a kaszárnya közelében álló, közepes nagyságú, vidéki lakóházra emlékeztető épület. [193; 198]
sztolova fn ’-t, ’-ja – 1. ’ebédlő’; 2. ’étkezde’ < or. столовая — Annak a hétszáz márkának, amit itt kap a párom, a felét félre tudjuk tenni, mert többnyire mi is a tiszti sztolovában étkezünk. [278]
territória fn ’-t, ’-ja – ’terület’ < ukr. територія; or. территория — …Silovics zászlós, a gazdasági szakasz parancsnoka minden mobilizálható emberét a territóriára irányítja. [110]
tocska fn ’-t, ’-ja – ’pont, támaszpont jelentésben is’ < or. точка — Odaérvén mintha egyszerre keresné mindannyiunk tekintetét, drámai hangon csak ennyit tud mondani: – A tocska ég. [52; 53; 55; 58; 71; 288]
várta fn ’-t, ’-ja – ’őrhely’ < ukr., or. варта — De ki mondja ezt? Egy vártára állított fegyvertelen baka? [204]
Használati tárgyak
brezent fn ’-t, ’-ja – 1. ’vízhatlan ponyva’; 2. ’sátorlap’ < ukr., or. брезент — Mert jó anyag ugyan a brezent, különösen a vízzel szemben hatékony, ellenben – volt már hozzá korábban szerencsénk – a tűznek kiváló szövetségese. [206]
csajka fn ’-t, ’-ja ’a katonaságnál használt bádog vagy alumínium edény’ < or. чайка — A sátrak és hátizsákok rejtekéből előkerülnek a csajkák, a csizmaszárból a kanalak, s körülálljuk a nyílt terepen felállított asztalokat. [226]
csetuska fn ’-t, ’-ja – ’régi orosz űrmérték’; 1 csetuska = 246 milliliter, illetve az ez alapján méretezett alkoholos italok üvege < or. четушка, illetve or. köznyelvi четвертушка — Érzi, hogy józanodnia kell, de most még csak mértékkel, nem egyszerre, ezért a biztonságos átmenet végett nadrágja zsebében bontatlan csetuskás (negyedliteres) üveg dudorodik. [214]
rázvagyáscsij fn ’-t, ’-ja – ’(katonai) felvezető, illetve átvitt értelemben merőkanál is’ < or. разводящий — …a felvezetőnek (rázvagyáscsij) becézett hosszú nyelvű merőkanalat néhányszor megjáratta a sűrűjében, majd megmerítve az elé tartott csajka mély öblébe fordította tartalmát, a megszokott káposztalevest. [97]
tombocska fn ’-t, ’-ja– ’éjjeliszekrény’ < ukr., or. тумбочка — A csizmám kissé poros, de a bejáratnál a napos tombocskájában (kis éjjeliszekrény) állandóan ott a kefe és a boksz. [67]
trosz fn ’-t, ’-ja – ’sodort drótkötél’ < ukr., or. трос — Rendben, akkor hozd a troszt. Kalinyin fog bevontatni. [24]
A katonai öltözék tartozékai
gimnasztyorka fn ’-t, ’-ja – ’ingzubbony’ Magyarországon is ismert, elsősorban szépirodalmi előfordulású szó < ukr. гімнастерка; or. гимнастёрка — A levelet a gimnasztyorkám (zubbony) oldalzsebébe csúsztattam. [29]; Gimnasztyorkája felső gombja hanyagul kigombolva, szétnyíló gallérján virít a frissen felvarrt gyolcsbetét. [42; 127];
kombinzon fn ’-t, ’-ja – ’kezeslábas’ < ukr. комбiнeзон; or. комбинeзон — A katonák aztán előhozták a kaptyorból (századraktár) kombinzonjaikat, a két részes fekete szerelőruhákat, beöltöztek, s nyugodt tempóban elindultak a géppark felé. [36; 38; 40; 111; 118; 147]
májka fn ’-t, ’-ja – 1. ’trikó’; 2. ’sportmez’ < ukr., or. майка — Amint látom, a levetett télies alsóöltözék helyett most kapjuk meg a nyári viseletnek megfelelő májkákat, azaz a fehér vagy világosszürke atlétatrikókat és a fekete klottgatyákat. [165]
pilotka fn ’-t, ’-ja – ’katonai (tábori) sapka’ < ukr. пілотка; or. пилотка — Kéznél van szerencsére a pilotka, az ellenző nélküli tábori sapka, s azzal csapdossuk magunkról és egymásról a port. [219]
Élelmezéssel kapcsolatos megnevezések (ételek, italok)
borscs fn ’-t, ’-ja – ’borscsleves; ukrán céklaleves’ < ukr., or. борщ — Az első fogás általában borscs volt, amelybe jó sok csont belefőtt. [31; 128]
burjácska fn ’-t, ’-ja – ’cukorrépából készült pálinka’ < az or. буряк származékaként — Eleinte azt hittem, hogy a kibírhatatlan ízű burjácska (répapálinka) miatt mennek, mely egy rendes szemjonovkai házban, mint beszélik, vizesvödörben áll a negyedliteres bádogbögre hűséges társaságában. [88]
kiszel fn ’-t, ’-ja – ’gyümölcskocsonyából készült ital’ < or. кисель — A harmadik edényben ezúttal kiszel, liszt és gyümölcskocsonya keverékéből főzött ital párolog. [97; 98; 226]
sámpánszki főnevesült melléknév ’-t, ’-ja – ’pezsgő’ < ukr. шампанське [вино]; or. шампанское [вино] — Az ülés alatt mindig tartottam egy üveg sámpánszkit, a kesztyűtartóban két poharat, meg valami csokoládét. [125]
tusonka fn ’-t, ’-ja – ’[párolt] konzervhús; pörkölt’ < or. тушёнка — Ebéd táján a raktárvezető két doboz tusonkát (párolt marhahúskonzerv) és egy kétkilós, mélyen bevagdalt fekete kenyeret tett elénk. [239; 241]
váfli fn ’-t, ’-ja – ’ostya(szelet)’ < ukr., or. вафля — Az ugyan teljesen világos, hogy a váfli magyarul nápolyi szeletet jelent, … [69]
Vegyi anyagok
antifriz fn ’-t, ’-ja – ’fagyálló (folyadék)’ < ukr., or. антифриз — Valóban beszélték olykor, hogy a gázálarc szénszűrőjén átengedett magas alkoholtartalmú antifriz iható, de hogy a bajtársak közül valaki megkóstolta volna, arról nem tudok. [17]
konsztalin fn ’-t, ’-ja – ’nátronbázisú kenőanyag’ < ukr. консталін; or. консталин — … a mérsékelt katonahumor szerint a futómű kenőanyaga nem a szolidol és a konsztalin, amint a kiképző ezredben tanították, hanem egy sokkal természetesebb anyag: a sár. [119]
szolidol fn ’-t, ’-ja – ’mészbázísú zsír, kenőanyag’ < ukr. солідол; or. солидол — A mérsékelt katonahumor szerint a futómű kenőanyaga nem a szolidol és a konsztalin, amint a kiképző ezredben tanították, hanem egy sokkal természetesebb anyag: a sár. [119]
szpirt fn ’-t, ’-ja – ’szesz, alkohol’ < ukr., or. спирт — A szpirtben tartósított bogyók leverték a hőmérsékletét. [250]
A katonai élethez kapcsolódó tevékenységek
dembel fn ’-t, ’-ja – ’leszerelés (a hadseregtől)’ < or. демобілізація vagy дембель¬ ДМБ — A dembel egyik legfontosabb rekvizituma az emlékalbum. [281] Ez a betűszó kimondva „de-em-be”-nek hangzik, feloldva pedig demobilizációként értendő. [281]
demobilizoválni ige – ’leszerelni (a hadseregtől)’ < ukr. демобілізувати; or. демобилизовать — Én három éve demobilizováltam (leszereltem) a seregből, és itt maradtam Embában. [243]
karaul fn ’-t, ’-ja – ’(dísz vagy fegyveres) őrség’ < ukr., or. караул — …közölte Kondratyenkóval, hogy helyettem keresnie kell valaki mást a karaulba (fegyveres őrség). [264; 268]
proverka fn ’-t, ’-ja – ’ellenőrzés, vizsgálat’ < or. проверка — …a szeptember, mint eddig minden alkalommal, ismét meghozza a proverka, az elkerülhetetlen őszi ellenőrzés idejét. [199]
ucsebka fn ’-t, ’-ja – ’képzés, tanulás; féléves katonai kiképzés’ < or. közny. учебка — Hát akkor bizonyítsuk be, fiúk, hogy mégiscsak jó volt valamire az ucsebka (féléves katonai-szakmai előképzés)! [222]
A regényben előforduló további kölcsönszavak
konyec fn ’-t, ’-ja – ’vége’ < or. конец — Ha vége, hát vége. Csakhogy a sokféle tekintetben gazdag orosz nyelv itt nem a konyec (vége) kifejezést alkalmazza, hanem a seregben jóval népszerűbb és kifejezőbb szinonimáját, a magyarra le nem fordítható pizgyec-et. [273]
mologyec mn – ’ügyes fiú, derék legény’ < ukr. молодець; or. молодец — Derék legény vagy, fiam, mologyec! – zengett a felelet, … [176; 224]
pizgyec fn ’-t, ’-ja – ’vég; vége vminek’ < ukr., or. пиздец — Ha vége, hát vége. Csakhogy a sokféle tekintetben gazdag orosz nyelv itt nem a konyec (vége) kifejezést alkalmazza, hanem a seregben jóval népszerűbb és kifejezőbb szinonimáját, a magyarra le nem fordítható pizgyec-et. [273]
rajon fn ’-t, ’-ja – 1.’ járás’; 2. ’kerület, körzet’ < ukr., or. район — …a berdicsevi kiképzőezredben már találkoztam egy kelet-kazahsztáni ujgurral, aki lakóföldjét, mint ujgur rajont (járás – kisebb közigazgatási terület) emlegette, … [242]
stampolt mn – ’sorozatgyártásban készült’ < ukr., or. штампований — Szabadidőmben ugyanis órákat javítok, mert a mi szerkezeteink még mindig többet érnek a németek olcsó, stampolt óráinál… [176]
szprávka fn ’-t, ’-ja – 1.’ igazolás’; 2. ’tudakozódás, érdeklődés’ < or. справка — A szóláshasonlat szerint a rangjelzés nélküli hohol (ukrán) annyit ér, mint a szprávka (igazolás) pecsét nélkül. [273]
verszta fn ’-t, ’-ja – ’régi orosz mértékegység a távolság mérésére, 1 verszta = 1 066,781 méter’ < or. верста — Hát érdemes hét versztát talpalni azért, hogy kiszellel kortyoljuk tele a bendőnket? [227]
Az államnyelvi hatás más típusú megnyilvánulásai a regényben. A kárpátaljai magyarok beszédében más, az erős másodnyelvi hatásra utaló jelenségek is megfigyelhetők. Ezek közül a leggyakrabban az úgynevezett kódváltás vagy kódkeverés jelenségével lehet találkozni, igaz, ennek a használata sokkal ritkább a kölcsönszavakénál, mivel a kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége egy homogén tömbön belül él (erről lásd pl. Beregszászi 2004). A kódváltás jelensége nem más, mint a beszélők által egy interperszonális szituáción, vagy akár egy mondaton belül alkalmazott váltás az egyes nyelvek vagy nyelvváltozatok között. Márku Anita (2008: 101) véleménye szerint a kódváltásnak elsősorban nyelven kívüli okai vannak: a szituáció, a beszélők személye, egynyelvűek jelenléte, a nyelvtudás, a kontextus stb. Ő a magyar és a nemzetközi nyelvészeti szakirodalom alapján a kódváltás következő típusait különíti el (vö. Márku 2008: 101–135; 2009: 108): 1. Kontextuális a kódváltás akkor, ha kiváltó oka a nyelvi hiány, nyelvi deficit, lapszus, a nyelvtudás hiányossága, funkciója pedig ezek megszüntetése. Ide sorolandó az anyanyelvi beszéd során alkalmazott másodnyelvi kitöltés, idézés, kiváltás és kötés, fordítás, ismétlés, magyarázat, közbevetés, személyes/objektív álláspont kinyilvánítása. 2. Metaforikus a kódváltás, ha funkciója a saját- vagy az idegen/másodnyelvhez, illetve annak beszélőihez való attitűd, viszony kifejezése, vagy ha a kontextusnak szimbolikus jelentése van. A metaforikus kódváltás szolgálhatja a szolidaritás, a kizárás, a státuszemelés, a nyelvi ellenállás, a bizalmasság, az érzelmi és nyelvi nyomaték kifejezését, illetve funkcionálhat a nyelvi játék eszközeként is. 3. Szituatív kódváltás a mindenkori kommunikációs helyzet nem nyelvi körülményeitől (például a beszédhelyzet megváltozása, a beszédtéma, a partner vagy partnerek cserélődése, egynyelvűek jelenléte) meghatározott kódváltás.
A kárpátaljai magyar közösségben a kódváltás fentebb idézett számos típusa közül az idézés fordul elő a leggyakrabban, mellyel a beszélő a korábban más nyelven elhangzott párbeszédet felidézi, szavainak alátámasztására használja, mintegy személyesíti, hitelesíti mondanivalóját (Csernicskó 2003: 122).
A Tábori posta szövegében is számos példa található a kódváltás jelenségére, melyeket az orosz nyelvben kevésbé jártas olvasók számára a szerző zárójelben magyarra fordítva egyértelműsít. A továbbiakban a terjedelmi korlátokra való tekintettel csak néhány kiragadott példa segítségével szeretném a kódváltások előfordulását illusztrálni.
Kiemelem magam én is az ülésből, határozott mozdulattal elkapom a kezét, s ráordítok: Igyi obrátno, továris sztársij lityinánt! (Menj a helyedre, főhadnagy elvtárs!) [14]
– Vot vigyis? Flázsok mnye pomjál, ti presztupnyij element… flázsok mnye pomjál… (Látod, szétroncsoltad a zászlócskámat, te bűnöző elem… Szétroncsoltad a zászlócskámat … [76]
És ugyancsak kedveltek ilyenkor a durva szövegű népdalparódiák, melyek – szerintük – olykor így panaszkodnak: Oj, nye zsmi menyjá do bjárjozji, uberi ruku ot pjázdi! (Aj, ne szoríts úgy a nyárfához engem, vedd el a kezed a pinámtól!) [103]
– Nu ti, bljágy, uzse pjáty minut sztoju i szmotrju, kák szpis! (Azaz: A kurva mindenségit, már öt perce állok, s azt nézem, hogy alszol!) [114]
– Oj, kákájá protyivnájá, nye ljotnájá págodá! (Micsoda ellenszenves, repülésre alkalmatlan idő!) [138]
– Dljá nász golij torsz, á on v sinyelje drozsit, jibi jevo máty! (Nekünk kötelező a meztelen felsőtest, ő meg a köpönyegben vacog, hogy bassza az anyját!) – elégedetlenkedett a közelben valaki. [157]
A kölcsönszavak és kódváltások jelensége mellett ugyancsak az államnyelvi hatás eredményeként tekinthetünk (erről lásd. Gazdag 2015) a fizetőeszközök megnevezésére, mely természetszerűleg ugyancsak előfordul a regény szövegében. Következzen néhány példa a Szovjetunió hivatalos fizetőeszközének, azaz a rubelnek az előfordulására: Egyetlen rakéta, egyetlen megsemmisítő eszköz nyolcvanezer rubeljébe kerül az országnak. [22]; A katonakönyvek borítói alól itt is, amott is előkerültek a féltve őrzött Lenin-fejes bankók, a vasúti büfékben sörre és egyéb csemegékre váltható piros hasú tízrubelesek. [208]; Azt mondják, a rakéták darabja nyolcvanezer rubel, és ez nagyjából tíz traktor ára. [225];
Összegzés. Vári Fábián László Tábori posta című regénye a történelmi hűség mellett a kárpátaljai magyar férfiak katonai élettel kapcsolatos megnyilatkozásaiban jelentkező államnyelvi hatást is hűen ábrázolja, megjelenítve azokat a nyelvi sajátosságokat (kölcsönszavakat, kódváltásokat), amelyek szorosan kötődnek a hadseregben szerzett (nyelvi) tapasztalatokhoz.
Irodalom
Antall István 2011: Harag és elfogultság nélkül. (Vári Fábián László Tábori posta c. Regényéről). Együtt. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata. 2011/2. szám. 82–84.
Balázs Géza 2003: Euroterminológia és a magyar nyelv. Szaknyelvi kommunikáció és nyelvstratégiai munka. Magyar Orvosi Nyelv 2003. évfolyam 1. szám. 9–12.
Balázs Géza 2009: Szaknyelvi nyelvhelyességi ajánlások. In. Bősze Péter (szerk.) A Magyar Orvosi Nyelv tankönyve Medicina Könyvkiadó Budapest 2009. 197–211.
Beregszászi Anikó 2004: A kárpátaljai magyarok kódváltási szokásairól. In. Beregszászi Anikó és Csernicskó István szerk. Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. Ungvár: PoliPrint, 36–44.
Csernicskó István 2003: A kódváltás. In. Csernicskó István (szerk.): A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, Beregszász. 120–125.
Csernicskó István 2013: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010), Gondolat kiadó, Budapest
Csordás László 2012: Katonának lenni idegenben. Vári Fábián László: Tábori posta (Szovjet mundérban Poroszföldön). Hitel. Irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat. XXV. évfolyam. 3. szám. 2012. március. 120–123.
Gazdag Vilmos 2015: A kárpátaljai magyar nyelvhasználat orosz/ukrán kölcsönszavai. Zempléni Múzsa: Társadalomtudományi és Kulturális Folyóirat XV. évf. 4. szám, 25–30.
Görömbei András 2011: Vári Fábián László: Tábori posta. Együtt. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata. 2011/4. szám. 59–61.
Kis Tamás 1988: Hány katonai nyelv van? Igaz Szó 33. évf. 7. szám. 32
Kis Tamás 1991: Így szól az iszapszemű mélytengeri rája Népszabadság, 49. évfolyam, 1991-10-16 / 243. szám. 7.
Kis Tamás 1992: Bakaduma. A mai magyar katonai szleng szótára. Zrínyi Kiadó, Budapest.
Kis Tamás 2004: A szleng fogalmáról. A Hét, közéleti és művészeti kritikai lap. 2. új évfolyam, 51–52. szám. 14–15.
Kis Tamás 2008: A magyar katonai szleng szótára. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Márku Anita 2008: Érvényes történetek Nyelvválasztási és kódváltási kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar fiatalok körében. Monográfia. Rákóczi-füzetek XLVIII. PoliPrint Kft. – KMF, Ungvár – Beregszász.
Márku Anita 2009: A kárpátaljai magyarok kétnyelvű nyelvhasználata pszicholingvisztikai megközelítésben. In. Karmacsi Zoltán és Márku Anita szerk. Nyelv, identitás es anyanyelvi nevelés a XXI. században. Ungvár: PoliPrint, 107–112.
Pomogáts Béla 2011: Magyar régiók – egységes magyar irodalom. Nyelvünk és Kultúránk. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának folyóirata. 41. évfolyam, 2011/3. 59–65.
Zelei Miklós 2012: Vári Fábián László: Tábori posta. Kortárs. Irodalmi és kritikai folyóirat, 2012/4. 92–94.
[1] A törvény ukrán nyelvű szövege megtekinthető: https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/2704-19#Text
[2] Megtekinthető: https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/1934-12#Text
[3] https://www.nyest.hu/hirek/a-hadsereg-tanitja-ukranul-a-magyarokat
A tanulmány eredeti megjelenési helye: Együtt, 2021/1., 41-53. old.
