Még merészen kicsapott ablakszárnyba’
szépíti magát az őszi nap,
de kékfelhős útjuknak nekivágva,
a gólyák már messze szállanak.
Már a szekérkerekek nyöszörögve
átkozzák egymás közt a sarat,
és hangtalan perdül az ázott rögre
a levél az almafa alatt.
Tegnap fent pompázott az ágon,
ma rajta, mint izzadt, dúlt ágyon,
vergődik …
Nagyapából egy nap az élet kiköltözött.
Hiányába a perc hideg testet ékelt.
Beletelt szegénynek hetvenkét évébe,
mire ledolgozta azt a jóvátételt,
amit az Isten szándékában kezdett,
és negyvenhétben Donbászon folytatott.
Fényekbe merült szembogara zárta
a sorsát jelentő összetett mondatot.
Nagyapából egy nap kiköltözött az élet,
és a dédmama szülőhelyét felkereste.…
Rongyos kis falu volt, a patakja sárga,
a papja kölcsönpap, a kisbíró sánta.
Rongy falu, ahol az asztalos már úr volt,
petró- és pálinkaszagú volt az új bolt,
kifent késsel jártak a fiúk a bálba,
s félvéka búzát kért érted is a bába.
Most hogy méregetem, meddig ér az emlék,…
A szénporos levegőben
lezárt vagonok álltak,
indult a mozdony, lassan
vitt magával téged.
Csak három nap – mondtad
és a világot nyakadba vetted,
hogy újjáépítsd régi rendjét.
Ennyi időre csomagoltam neked
némi bort, meg száraz kenyeret.
Szalonnát is tettem volna,
de a füstön nem volt más, csak
a háború testéből …
Gyakorlófüzet (Kovács Eleonóra blogja) Csordás László blogja: Marcsák Gergely blogja
RSS - Bejegyzések RSS - Hozzászólások