Kovács Vilmos: Falevél
Még merészen kicsapott ablakszárnyba’
szépíti magát az őszi nap,
de kékfelhős útjuknak nekivágva,
a gólyák már messze szállanak.
Már a szekérkerekek nyöszörögve
átkozzák egymás közt a sarat,
és hangtalan perdül az ázott rögre
a levél az almafa alatt.
Tegnap fent pompázott az ágon,
ma rajta, mint izzadt, dúlt ágyon,
vergődik …