2024. április 16-án zajlott a XV. Együtt Írótábor – Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok c. eseménysorozat első programja. Az esemény helyszíneként az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézetének (UNE UMOTI) Magyar Filológiai Tanszéke és a MOZAIK terem szolgált. A diskurzus hallgatói a Magyar Filológiai Tanszék munkatársai és az intézmény magyar nyelv és irodalom szakos diákjai voltak. Hol tart ma a kárpátaljai magyar nyelvű könyvkiadás? A résztvevők többek közt erre a kérdésre kaptak választ.
A beszélgetés kezdetén dr. Zubánics László, a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetője köszöntötte a jelenlévőket: dr. Talabircsuk Okszánát, az UNE UMOTI dékánhelyettesét, dr. Nagy Natáliát, a Magyar Filológiai Tanszék docensét, dr. Hulpa Diánát, a Magyar Filológiai Tanszék docensét, dr. Berta Eleonórát, a Hungarológiai Központ igazgatóját, továbbá Magyarország Ungvári Főkonzulátusának munkatársait: Albertné Simon Edina konzul asszonyt, valamint dr. Papp Ferenc konzul urat.
Zubánics László elmondta: az esemény aktualitását a magyar költészet napjához kapcsolódó ünnepségsorozat szolgáltatja. Ezzel a gondolattal összhangban Szluczki Eleonóra előadta Füzesi Magda Útban hazafelé c. versét. ,,Lányom apró lába nyomát / itt növik be az ibolyák.” – az egymást követő nemzedékek és a nemzedékváltás is eszünkbe juthat az idézet alapján. Mindkét fogalom előtérbe került a beszélgetés során, kiegészülve a folytatás és folytonosság jelentőségével.
Zubánics László hangsúlyozta a 2023-as Petőfi-emlékév kapcsán megjelent kiadványok súlyát: 2024. február 10-én Kijevben megjelent Petőfi Sándor válogatott költeményei – Шандор Петефі. Вибрані поезії című kiadvány, amely magyar és ukrán nyelven adja közre a költő műveit. Az ukrán fordítás Leonyid Pervomajszkij alkotómunkájának eredménye. 2024 március 20-án Kijevben bemutatták a Magyarország Ungvári Főkonzulátusa által megjelentetett Az apostol és János vitéz című kétnyelvű kiadványt.
Ezt követően Dupka György vette át a szót, aki a Forrás Irodalmi Stúdió működéséről beszélt. Kiemelte: Kovács Vilmos munkássága ma is számottevő. Hangsúlyozta a József Attila Alkotóközösség létrejöttének és működésének jelentőségét. Gondolatmenetét a Drávai Gizella Kör, Illyés Gyula Kör, Simon Menyhért Kör, Petőfi Kör jelentőségének kiemelésével zárta.
A kérdésre, miszerint hol tart ma a kárpátaljai magyar irodalom és a könyvkiadás, a következőket válaszolta Dupka György: 1992-2024 között az Intermix Kiadó által megjelentetett Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat köteteit tekintve nemrég jelent meg a 307. könyv. Bartha Gusztáv Kiút c. regényét 10 000 alkalommal töltötték le a MEK felületéről. Kifejtette: nem beszélhetünk perifériáról a kulturális élet vonatkozásában, ezt a kárpátaljai magyar értelmiség Kossuth-díjas alkotói bizonyítják: Vidnyánszky Attila (2011), Vári Fábián László (2021), Trill Zsolt (2024). Együtt futunk az idővel, sohasem késő folytatni az alkotómunkát – összegezte gondolatait.
A Kovács Vilmos Irodalmi Társaság mottója (,,Mert kezdet nincs, csak folytatás van”) kiválóan összefoglalja a korábban elhangzott gondolatokat és üzenetet – mondta Kovács Eleonóra. Tíz éve, 2014-ben jött létre a KVIT. Az alapító tagokat tekintve Csordás László, Gálfi Dezső és Marcsák Gergely pontosan itt, a Magyar Filológiai Tanszék tantermében mélyült el az irodalomtudomány és a magyar nyelvtan rejtelmeiben. A jelenlévő egyetemi docensek oktatták őket a magyar helyesírás szabályaira. Ezt a tudást alkalmazta Gálfi Dezső és Csordás László, amikor a kvit.hu felületén megjelenő szövegek szerkesztésére került sor. Ezek a szövegek a műhelymunka lényegét közvetítették az olvasók felé. A műhelymunka helyszínéül a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) beregszászi székhelye, az Európa–Magyar Ház szolgált. A jelenlegi beszélgetés résztvevője a KMMI elnöke, Zubánics László, és ügyvezető igazgatója: Dupka György. Megnyilvánul a szervezetek, helyszínek és személyek kapcsolódási pontja. A MÉKK rendezte az Együtt Írótábor – Irodalmi Karaván c. eseményt, amihez csatlakoztak a KVIT szerzői, akik az Együtt alkotóivá váltak. A KVIT tevékenységéhez tartozott az UNE UMOTI Bercsényi Miklós Könyvtárában megvalósult Részek és párbeszédek c. beszélgetéssorozat, amelynek keretében Korpa Tamás, Tinkó Máté, Juhász Tibor, Dobás Kata, Szöllősi Mátyás látogatott Ungvárra. Megemlíthetjük a Kilátás / Hosszúnap elnevezésű szimpóziumot, valamint a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok c. eseménysorozatot: egyik esetben sem maradt a Bercsényi Miklós Könyvtár és az UNE UMOTI hallgatósága a tartalmas beszélgetés nélkül. 2020-ban a világjárvány következményei miatt háttérbe szorult a rendezvényszervezés (ugyanakkor az írótábor megvalósult). Idén 15. alkalommal valósul meg az Együtt Írótábor c. rendezvénysorozat – ennek kapcsán eszünkbe juthat a korábban említett mottó: „csak folytatás van.” Kovács Eleonóra felolvasott néhány mondatot az Érzékelés c. kötetéből: Marc Bloch (1886-1944) A történész mestersége c. munkájában arról írt, hogy a kutató számára esztétikai örömöt nyújt a folyamat, melynek során egy múltban megtörtént eseményt rekonstruál. Bloch szerint a kutató ebben a folyamatban jelenségeket magyaráz, a múltban élt ember cselekvése mögött lévő belső okot keresi, melynek eredménye a cselekmény, az esemény, amit lehet tanulmányozni és elemezni. Kovács Eleonóra hozzátette: a történész esetében az elemzés középpontjába a történeti tény kerül, amihez ragaszkodik. Az alkotó (író és költő) vonatkozásában cél az esemény vagy átélt élmény művészi kifejezése. Ezt a jelenséget tapasztalhatja az olvasó, amikor Shrek Tímea Áramszünet c. naplójegyzetét böngészi. 
Az esemény végén dr. Talabircsuk Okszána reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben folytatódnak az intézmény tantermeiben megvalósuló irodalmi rendezvények.
A XV. Együtt Írótábor – Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok első dialógusa felidézte a világjárvány és a totális háború előtti időszakot, amikor az Együtt szerzői és a KVIT tagjai műhelymunka, írótábor vagy irodalmi karaván okán az alkotófolyamat aktuális kérdéseire közösen keresték a választ.
