Nagy Tamás: Ahogy a többiek

Évszakról évszakra vándorlunk, mégis

tartunk háziállatokat, amiket

félelmeinkről nevezünk el.

Végül marad egy csehországi gyár,

vagy ami besikerül a kilátástalanság

horizontján. Élni csak úgy,

rivaldafényen kívül, nélküled.

 

Az első V-t az égen nem győzelemként

könyvelem. Külső hatás és ajándék.

Széttárt karokat adok csak,

eljátszani a nihilisták szerepét,

amíg a hidak közt pipacs és izsóp nő.

Pedig már megtanultunk helytállni

a szélvédők belső oldalán,

gyújtóval sört nyitni, és cigit

kérni, mint az alkoholisták,

a dobozt mutatva.

 

Hogy mi számít kiegyensúlyozottságnak,

nem tudom. A megszokás illúzióvá tesz

öleléseket: más ajkak és fogak

nyomait képzelem tiednek, mintha

 a test homokviharában a szemcsék

anyajegyeiddé rendeződnének.

Ezért vagyok képes megfeledkezni

az időről, hogy olyan hellyé lassuljak,

ahol át kell gondolnom, milyen érmét

dobok újra a vízbe.

 

 

Megjelent: Pannon Tükör, 2019/3

Nagy Tamás

Névjegy: Nagy Tamás

1996. október 10-én született Beregszászban. Tanulmányait 2002-ben kezdte a Beregszászi 3. Számú Zrínyi Ilona Középiskolában. 2013-ban érettségizett, majd ugyanebben az évben felvételt nyert a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv és irodalom szakára.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>