Finta Éva: Magyar irodalmi napok Kárpátalján, avagy két nap vendégségben szülővárosomban

Mikor elindultam Beregszászba, még nem nagyon értettem a rendezvény lényegét. Bennem összemosódott egy kortársaim szervezte másik eseménnyel, a XI. Együtt Írótábor, a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatával. Nem kell ezen csodálkozni, szülőföldem irodalmi megnyilatkozásaiban igen, rendezvényeiben nem nagyon veszek részt. Nem lehetséges a sokféle párhuzamosság egyetlen életidőben. Ezért egy ideig

„Amelyik regény néma a most számára, az halott”

2017. szeptember 27-én zajlott a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) Részek és párbeszédek című sorozatának harmadik beszélgetése. Az alkalomra az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézetének Bercsényi Miklós Könyvtárában került sor. A rendezvény középpontjában ezúttal Dobás Kata irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus állt.

A Csordás László

Észlelés

Nyolc nap az írás mint gyakorlat, valamint a kortárs magyar- és világirodalom egy-egy alkotásának vonzáskörében zajlik. Összesen ennyi, ha nem számoljuk az oda- és visszautat. Két írótábor és helyszín (Hajdúböszörmény és Visegrád). Az első hét végére magyarázatot talál arra, hogyan tekint az alkotófolyamatra, és miképpen lehetne elengedni a szöveget. Egy

A VI. Hajdúböszörményi Írótábor, csak most egy nerd szemével

(Ezt az írást Icának ajánlom. Köszönök mindent:
a jó emlékeket, az újságot, meg, hogy akkor ebédnél megvártál.)

 

Általában összeszorul a gyomrom, ha valakinek beszámolót kell tartanom egy táborról. Többnyire azt hazudom, hogy jó volt. A hazudok szót azért használom, mert azt teszem. Ha túl rossz a tábor, nem