Valóságok párbeszéde: Levél

Végh. Marcsák. Levél.

Pillanatkép Végh László kiállításáról (fotó: Shrek Tímea).

Szia Anyu!

Légy szíves, ne haragudj rám! Zavarban vagyok, és nagyon nehéz bármit is írnom.

Tudod, én megbarátkoztam volna a halállal. Megszoktam a dermesztő hideget és a vastag zubbonyt is a rekkenő nyárban. A laktanya szagát, az ehetetlen kosztot, a lembergiek „mágyár”-ozását, minden embert próbáló, idétlen parancsot.

És megbarátkoztam volna az átkozott halállal is, mert elviseltem az állandó készültséget, az ellenség közelségét, még azt is sikerült elfogadnom, hogy egy golyó átment szegény Vitya fején, és én nem tudtam neki segíteni. Megbarátkoztam mindennel, csak ezzel a halállal nem tudok. Nem azért, mert épp az én mellemet fúrta át a töltény, hanem mert tudom, hogy a lapockámat kitépő golyó tovább repült. Izzó nyílhegy volt, amely keresztülszelte ezt a forrongó országot, átfúrta magát a hegyeinken (Istenem, milyen régen láttam őket), és a Te szívedben állt meg.

Kérlek, Anyu, bocsáss meg nekem ezért.

Szerető fiad

Drága Fiam!

Miattam ne aggódj. Jól vagyok. Csak egy kérésem van: siess haza. Már nagyon várlak.

Édesanyád

Forrás: Kárpátalja.ma

Marcsák Gergely

Névjegy: Marcsák Gergely

1990. február 23-án született az ungvári járási Kincseshomokon. Az iskola befejezése után az Ungvári Nemzeti Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett. Jelenleg az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola szervezőpedagógusa. Első versei 2010-ben jelentek meg nyomtatásban az Együtt irodalmi folyóirat lapjain. A 2013-ban megjelent Szárnypróba című antológia társszerzője. A versek mellett rövidprózákat ír.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>