Az adekvát és inadekvát stílusról

csoportképÚjra összegyűltünk február 13-án a havonta megrendezett műhelymunka alkalmából. A szokásos időben és helyen elkezdődhetett a megbeszélés. Elsőként az újonnan érkezettek mutatkoztak be: Puskás Márk (Beregújfalu) és Gyöngyössy Tibor (Ungvár), akik a KMMI által meghirdetett pályázaton való részvétel okán kaptak meghívást a műhelymunkára, továbbá Bodor Dominik irodalomkedvelő (Aklihegy). A megbeszélésen megjelent a társaság tiszteletbeli elnöke, Vári Fábián László József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő is.

A bemutatkozás után rátértünk a műhelymunka témájára: Stilisztika 1. – Stíluserény, stílushiba, adekvát és inadekvát stílus. Ehhez egy elméleti és egy szépirodalmi olvasmány kapcsolódott: Szikszainé Nagy Irma Magyar stilisztika c. könyvének jelenetvonatkozó része, illetve Parti Nagy Lajos – Sárbogárdi Jolán A test angyala c. habszódiájának egy szakasza. Ezt a tagoknak már előzőleg tanulmányozniuk kellett. A beszélgetést Csordás László indította, aki elmondta, ő milyen stílushibákat fedezett fel saját írásaiban. Megemlítette többek között a túlmagyarázást és az idegen szavak gyakori használatát. A sort Vári Fábián László követte, aki kiemelte a szemléletesség fontosságát. Megtudtuk, hogy Shrek Tímeának az arany középút megtalálása okoz nehézséget. Marcsák Gergely osztozott véleményében, és hozzátette, hogy nem mindig szokta észrevenni a saját hibáit műveiben.

Csornyij Dávid a közhely felismerésének nehézségeiről beszélt, amit Pák Diána is felfedezett már alkotásaiban, a belebonyolódás, azaz a dolgok túlmagyarázása mellett. Kertész Dávid elmondta, hogy ő inkább a szórakoztató irodalomban van otthon, továbbá kisebb történetfoszlányokból rakja össze szerzeményeit, ezért néha nem lesz teljes, kerek a történet, amit végül papírra vet. A megbeszélés első szünete előtt megérkezett Szemere Judit újságíró, a Beregi Hírlap és a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője, akit arról kérdeztünk, hogy a publicisztika műfajában milyen stílushibák fordulnak elő a leggyakrabban. Judit tisztázta, hogy az újságcikkeket más szempontok alapján elemezzük, mint a művészi alkotásokat. Elmondta, hogy néha a helyesírással és a világos, közérthető megfogalmazással vannak problémák.

Kov.A stílushibák megbeszélése után következett honlapunk, a kvit.hu szerkesztőbizottságának tagjai irányában felmerült kérdések tárgyalása. Shrek Tímea és Kertész Dávid vetette fel azt a kérdést, hogy a honlapra felkerülő műveket, amelyek már előzőleg megjelentek valahol, szükséges-e újra átnézni és kijavítani bennük az esetlegesen felmerülő hibákat. A következő a saját szöveg stílusának és a szerkesztői munka legitimitásának a kérdése volt. Kertész Dávid amellett érvelt, hogy szövegének stílusa a szerkesztés miatt teljesen elidegenedik tőle, a publikált változat olyan lesz, mintha nem is ő írta volna. Ezt követően több változatot is összevetettünk a műhelyen, az egészen korai szerzői változattól a honlapon megtalálhatóig. Így mindenki láthatta, hogyan zajlik a szerkesztői munka a gyakorlatban, illetve azt is, hogy a szerkesztő és a szerző között párbeszédnek kell létrejönnie a jó munka, illetve a minél jobb minőségű szöveg érdekében. Majd az első kérdésre Kovács Eleonóra válaszolt, aki elmondta, hogy azok, akik ellenőrzik a honlapra szánt írásokat, instrukciókkal, tanácsokkal látják el a mű szerzőjét. A szabad választás joga pedig az övé, hogy javít-e szövegén. A szerkesztő joga pedig az, hogy eldöntheti, felkerülhet-e a szöveg a szükséges javítások nélkül a honlapra, vagy sem. Hozzátette még azt is, hogy a szerkesztésre mindenképp szükség van, mivel a honlap üzenet a külvilág felé, és a KVIT munkájának eredményességét az oda felkerülő szövegek minősége tükrözi.

A problémák megbeszélése után kötetlen beszélgetéssel zárult a műhelymunka.

Ráti Emese

Névjegy: Ráti Emese

1997. október 26-án született a munkácsi járási Csongoron, ahol jelenleg is él családjával. Az elemi iskolát szülőfalujában, az általánost Nagydobronyban végezte, majd a Nagydobronyi Református Líceum kémia–biológia szakos osztályának tanulója lett. Jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója.

A költészet iránt már gyerekkorában is érdeklődött. Általános iskolás kora óta részt vett szavalóversenyeken és a KMPSZ által szervezett tanulmányi versenyeken. 2012-ben kezdett el foglalkozni a versírással. 2014 júliusában meghívást kapott a társaságba, azóta rendszeres résztvevője a KVIT műhelymunkáinak.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>