tűzhelyen melegítjük a maltert
hogy szavainkat összefogja
és ami utánunk marad
ne tudja csonkítani a fagy
széthordani szél
imánk minden versszaka
a vorkutai üzem újabb szintje
s bár isten felé építkezni
babiloni balga törekvés
minket rabokat kényszerít
a remény a felvigyázó tiszt
és a barakkokba párnáiba
varrt kenyérhéj
tudtad-e a harmadik napon
hogy kit ültetsz majd a sarjadó
füvekkel áldott földre
és hogy miféle kényszerek
és kényszerképzetek
vezetik tetteit
mi a háromnapos munka
hatodik évébe lépve
nem tudjuk melyik
hóval befújt horizont
rejti a hazautat
vagy hogy valahol valaki
majd emlékszik-e ránk
a biztos fagyhalál után
de melegítjük a maltert
hogy szavainkat összefogja
és ne hordja szét őket az idő
Megjelent: Irodalmi Jelen
Névjegy Marcsák Gergely
Irodalomtörténész, író, költő, zeneszerző, énekes. 1990. február 23-án született az ungvári járási Kincseshomokon. A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Az iskola befejezése után az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, majd öt évig az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola magyartanára és szervezőpedagógusa volt. Első versei 2010-ben jelentek meg az Együtt irodalmi folyóiratban. Azóta írásait közölték a Napút, Helikon, Partium, Magyar Napló, Irodalmi Jelen, Hitel c. folyóiratok. A Szárnypróba (2013), Különjárat (2016), A tökéletes zártság egyetlen pillanata (2017) és az Év versei–2018 című antológiák társszerzője. Verseket, rövidprózákat, tanulmányokat ír. A Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke, a Magyar PEN Club tagja. Budapesten az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója. Egy tanulmánygyűjteménye és egy verseskötete megjelenés alatt áll. Elismerések: Együtt Nívódíj (2017).