Marcsák Gergely: Terek
Lelkünk terei végül kiürülnek,
mint ár után a bibliai bárka.
És puha testével kitölti őket
önmaguk nyirkos funkciótlansága.
Vissza aztán csak egyszer tér az ember.
Számadás előtt megkeresni magát,
hogy ráeszméljen bomló értelemmel:
legtöbb emléke csak lerongyolt plakát.
És csalódni fog, ha ideköltözne
törmelékekből állítani össze
a feloldozó, sosemvolt egészet,…