Marcsák Gergely irodalomtörténész, író, költő, zeneszerző, énekes 1990. február 23-án született az ungvári járási Kincseshomokon. A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Az iskola befejezése után az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, majd öt évig az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola magyartanára és szervezőpedagógusa volt. Első versei 2010-ben jelentek meg az Együtt irodalmi folyóiratban. Azóta írásait közölték a Napút, Helikon, Partium, Magyar Napló, Irodalmi Jelen, Hitel c. folyóiratok. A Szárnypróba (2013), Különjárat (2016), A tökéletes zártság egyetlen pillanata (2017) és az Év versei–2018 című antológiák társszerzője. Verseket, rövidprózákat, tanulmányokat ír. A Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke, a Magyar PEN Club tagja. Budapesten az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója. Egy tanulmánygyűjteménye és egy verseskötete megjelenés alatt áll. Elismerések: Együtt Nívódíj (2017).

Részek és határok

???????????????????????????????

Ha van a térnek emlékezete, és nem csak az emberi antropomorfizáló szándék kényszeríti rá ideáit, akkor az Ungvári Nemzeti Egyetem újabb épületszárnyának 3. és 4. emeleti folyosói, termei talán az én hallgatói éveimből is őriznek ezt-azt. Most mégis az foglalkoztatott leginkább, hogy Korpa Tamás, az esetlegességet mániákusan kereső látogató, aki

„…s egy reggel nem volt már Magyarország”

A nemzeti sorskérdés és egyéni létértelmezés párhuzama
Vári Fábián László Változatok a halotti beszédre című versében

 

Másodpercnyinek tűnő életünk helye a végtelen időben, és a létezés oka, értelme örök témája az irodalomnak. Az egyén számára fontos a múlt és a jelen összefüggése, a sorsszerűség kérdése. A legtöbb esetben pedig,

A sztálini elhurcolások témája Vári Fábián László műveiben

Marcsák_galamb_emlékmű

„…az egyéni életpályák és tapasztalatok halmazából még nem lesz történelem.” [1] – szögezi le Vári Fábián László az Együtt folyóiratban részletekben közölt Vásártér című életrajzi ihletettségű regénye bevezetőjében. Tudjuk azonban, hogy a mai történelemkutatásnak egyik forrása éppen az oral history, és a történelmi korok részeseinek visszaemlékezései fontos adalékul szolgálhatnak.

Évnyitó közgyűlés

2._ábra_végleg_P1050759

Január 28-án évnyitó közgyűlést tartott a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT). A 2017-es év első találkozójára is székhelyünkön, a beregszászi Európa–Magyar Házban került sor. A megbeszélésen részt vett Csordás László, Csornyij Dávid, Gálfi Dezső, Kertész Dávid, Kovács Eleonóra, Marcsák Gergely, Nagy Tamás, Shrek Tímea és Varga Nikolett, így a közgyűlés