Marcsák Gergely: Képekben a szavak

Szeptember 19-én a megszokott napi rutin ott tört meg, hogy a tyúkok és kacsák bőséges ellátása után nem vittem ki a bárányokat, az ólban maradtak, és fűvel töltöttem fel az etetőjüket. Mert tudjuk, ha délelőtt nem leszünk otthon (amire példa a járvány miatt hozott márciusi szigorítások óta ritkán volt), akkor nincs, aki ránézzen a jószágokra. Most készülődtünk, táskába tettük az Együtt új számait, és igyekeztünk délelőtt tíz órára a beregszászi főiskolánál lenni, mert egyrészt vártam már, hogy a KVIT-tagokkal újra egy asztalhoz üljek, másrészt pedig izgatott, milyen közös munkára invitál a RIT (Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága).

Feleségemnek, Shrek Tímeának van jogosítványa, ha valami dolgunk akadt (bevásárlástól a családlátogatásig), mindenhova ő vezetett. A múlt hónapban azonban meg kellett válnunk szeretett szlovák rendszámú autónktól, mert a határátlépés szigorítása miatt a Daewooval sem úgy jött ki a lépés, ahogy terveztük. A szülői segítség ezúttal is jól jött, apósom vitt minket a főiskolához.

Tíz óra előtt húsz perccel felhívtam Csordás Lászlót telefonon, hogy megkérdezzem, merre járnak. Reggel ugyanis busz indult Ungvárról, ami a RIT és a KVIT tagjait lakóhelyükről ide szállította. Munkácson voltak még, kiderült, hogy csúszunk a kezdéssel, de Beregszász központjának kellemes, otthonos légköre mindig magához vonzza a jó embereket, beszélgetéssel pedig könnyű elütni a fennmaradt időt.

Mikor mindenki megérkezett, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Győr termébe mentünk, aminek falain egyébként a Révész Imre Társaság alkotóinak munkái láthatók. Az önkényesen meghatározott ülésrend is tükrözte, kik a képzőművészek, és kik a szépírók – klikkesedtünk. A képző- és iparművészek közül Kulin Ágnes elnök mellett Gogola Zoltán, id. Hidi Endre, ifj. Hidi Endre, Kalitics Erika, Kopriva Attila, Réti János, Tóth Róbert és Villásek Tibor vett részt a találkozón, míg a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságot hatan képviseltük: Csordás László elnök, Kovács Eleonóra, Nagy Tamás, Shrek Tímea, Sz. Kárpáthy Kata és jómagam.

26-09-2020-17-23-51

Kulin Ágnes, a RIT elnöke ragadta magához a szót, köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a Nyitott Ablak – képekben a szót és szavakban a képet című program megvalósításához kérik fel társaságunk tagjait, ami egy, az ekphrászisz, metafora, parafrázis, szinonima, narráció fogalmaira épülő összművészeti projekt. A cél az, hogy a közös munka eredményként festményeket, képző- és iparművészeti alkotásokat kísérő, értelmező és értelmezésüket segítő szépirodalmi szövegek szülessenek, és fordítva, a képzőművészeket is inspirálják a megszülető írások. Működő, jó példaként szemléltette a Magyar Nemzeti Galéria Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908–1984) művészetében című kiállítását, amelynek egyes képeihez Lackfi János költő írt tizenöt verset, és a kezdeményezésből szinkretikus kiadvány is született.

A projekt első lépése, melyet ez az alkalom is szolgált, az egymással való ismerkedés, egymás munkáinak bemutatása volt. Kulin Ágnes részletes beszámolót tartott az 1990-ben alakult Társaság életéről, tevékenységéről, majd, a nevekhez arcképet és műveket is társítva, bemutatta a RIT egykori és jelenleg tagjait.

Rövid kávészünet következett, és alkalmunk nyílt megtekinteni a Győr teremmel szomszédos Esztergom teremben kiállított festményeket, a 2004-ben elhunyt RIT-alapító, Veres Péter festő alkotásait is. A két szervezet tagjai jórészt persze nem idegenek egymás előtt, sokukat magam ismerem Kárpátalja kulturális életének eseményeiről, így, míg a festészet szépségeinek hódoltunk, értékes kötetlen beszélgetések folytak.

26-09-2020-17-24-37

A hivatalos program második felében a KVIT-et mutattuk be. Csordás László elnök, főiskolai előadó tanár a kárpátaljai magyar irodalom történetéről szólva arra adott választ, hogy milyen hosszabb, művészeti életünket determináló folyamatok vezettek a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alapításáig. Érdekességként megemlítette, hogy névadónk 1965-ben megjelent regénye, a Holnap is élünk főszereplői is festők, és a könyv képzőművészeti problémákat fejtegető részei akár közös kapcsolódási pontok is lehetnek a projektben. Ezután bemutatkoztak a jelenlévő szépírók, majd felolvasták néhány írásukat, amiket – a képzőművészek érdeklődésének hála – fontos megjegyzések, eszmecserék követtek. A találkozó ebéddel zárult, az előttünk álló közös munka pedig jelképesen kezdetét vette.

Elbúcsúztunk egymástól, bízva abban, hogy inspirációt adhat a két művészeti ág közelítése. Talán mindannyian gazdagodhatunk azáltal, hogy műhelyeinkbe, alkotói módszereink terébe beengedjük a művésztársakat.

A főiskolát elhagyva Tímeával még vásároltunk néhány apróságot, majd a parkolóban észrevettünk egy taxit, korábbi szeretett Daewoonk ikertestvérét. Nem is volt kérdés: beszálltunk, és meg sem álltunk hazáig.

Marcsák Gergely

Névjegy Marcsák Gergely

 Irodalomtörténész, író, költő, zeneszerző, énekes. 1990. február 23-án született az ungvári járási Kincseshomokon.  A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Az iskola befejezése után az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, majd öt évig az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola magyartanára és szervezőpedagógusa volt. Első versei 2010-ben jelentek meg az Együtt irodalmi folyóiratban. Azóta írásait közölték a Napút, Helikon, Partium, Magyar Napló, Irodalmi Jelen, Hitel c. folyóiratok. A Szárnypróba (2013), Különjárat (2016), A tökéletes zártság egyetlen pillanata (2017) és az Év versei–2018 című antológiák társszerzője. Verseket, rövidprózákat, tanulmányokat ír. A Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke, a Magyar PEN Club tagja. Budapesten az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója. Egy tanulmánygyűjteménye és egy verseskötete megjelenés alatt áll. Elismerések: Együtt Nívódíj (2017).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük