Sz. Kárpáthy Kata: Netnapló – Pillanatképek

Néha úgy érzem, hogy egzotikumnak számítják kis hazánk irodalmát még az itt élő emberek is. A III. Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napokat is sokan úgy kezelték, mintha először hallottak volna arról, hogy Kárpátalján létezik irodalmi élet. További csavar volt, hogy nem csupán a kárpátaljai magyar irodalom képviseltette magát két nap alatt, hanem a kárpátaljai ukrán és a magyarországi magyar irodalom is.

A gyors történések miatt nem mindig érkeztem nyugodtan végiggondolni a dolgokat. Hogy hogyan éltem meg a programsorozatot, milyen élménydarabkákat hagyott bennem, azt polaroid-szerűen közlöm, ahogyan megmaradtak a fejemben.

I.

Először vettem részt a programon KVIT-tagként. Inkább újságíróként voltam jelen, mint íróként; dokumentáltam a fontosabb pillanatokat (ebből két nap alatt több beszámoló lett). Az eredményhirdetést izgatottan váró gyereksereggel nyitottuk meg az irodalmi napokat az Európa–Magyar Házban 2019. november 27-én, délután. A versenyzők – több mint hatvan gyermek – produkcióját többedmagammal néztem meg ahhoz, hogy döntés szülessen a legjobb internetes versmondók soráról. Ami meglepő volt, hogy sok esetben azonosan vélekedtünk a pontokat illetően. A kezdet gördülékenyen haladt: a kötelező köszöntős-tiszteletkörök után rögtön eredményt hirdettek az V. Internetes Versmondó Verseny kapcsán, majd átadták az okleveleket és az ajándékokat.

2019.11.27.3_

II.

A megnyitóról a főiskolára rohantam, készülődni a könyvbemutatót megelőző versszínházunk főpróbájára. Az álomszerű darabunkba kortárs kárpátaljai verseket vittünk bele, ezek egy zavaros, ébredés előtti álomhoz hasonlóan  álltak össze egy egésszé. (Amilyen furcsa ezt leírni, valami ilyesmi érzés volt eljátszani a helyzetet.) Az előadásunk alatt két dolog kezdett érdekelni: mennyire néznek minket őrültnek, és hogy hogyan jön át a nézőknek az, amit mi művelünk. A bemutatónk után – átöltözés nélkül, a furcsa nyári, kissé hippis öltözékben – leültem, és végighallgattam Marcsák Gergely Fekete-Tisza c. kötetének bemutatóját. A beszélgetés közben kavarogtak a gondolataim tovább. A közönséget fürkésztem, reakciókat próbáltam kiolvasni a tekintetekből. És már az estén agyaltam.

2019.11.28._V

III.

– Le kellene menni – jutott eszembe, miközben kényelmesen végignyúltam a hotelszobám ágyán. (Mint tudjuk, a nyugalomban lévő test úgy is akar maradni. Kiváltképp munkanap után.) Még az utolsó program alatt gondolkodtam el azon, hogy mit keresek én itt, és hogy mennyire illek ebbe az új közegbe, ahol sok az ismeretlen számomra. Végül a kíváncsiság és a korgó gyomrom a vacsoraasztalunk irányába indított, ahol – ahogy számítottam – egy félig ismeretlen társaságban találtam magamat. Elővettem a nagy mosoly közepette válaszolgató énemet, aki a terv szerint egész este igyekezett volna a normális ember képét mutatni. Persze, egy idő után minden maszk nehéz, főleg munkanap végén, ezért inkább visszavettem ebből, és úgy figyeltem a körülöttem beszélgetőket. Közben egyre csak a másnap járt a fejemben, és előre féltem, hogy mi és hogyan fog zajlani.

IV.

Nem tudtam csatlakozni a második nap első felén tartott író-olvasó találkozóhoz, bármennyire is vágytam. Egykori iskolám, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete Kürti Lászlót, Oláh Andrást és Zalán Tibort láthatta vendégül. De ez nem elegendő indok a munkahelyen. Ha az ember dolgozik, akkor kötelezettségei is vannak. Például az, hogy nem mehet kénye-kedve szerint munkaidőben valahová még akkor sem, ha érdekesebb lenne részt venni egy irodalmi programon, mint a sokadik plakátot legyártani.

2019.11.28._beszelgetes

V.

Kicsit félve vártam a délutánt, mivel nekem is részt kellett vennem egy keveset a szervezésben, ami annyiban merült ki, hogy felkísértük a vendégünket és segítettem a termet átrendezni az író-olvasó találkozóhoz. Végül a rossz előérzetem ellenére jól sikerült a találkozónk Lyubka Andriy ungvári irodalmárral. Megnyugtató volt látni azt, hogy megtelt a főiskolai előadóterem érdeklődőkkel, akik aktívan kérdezték munkásságáról a híres fiatal írót.

2019.11.28._2_jpg

VI.

A Kölcsey-kollégiumba siettem segíteni az irodalmi napok utolsó programjához előkészíteni a helyszínt. A borongós délután csak fokozta a nyugtalanságomat. A fényképezőgép és telefon munkára készen várt, közben pedig a kollégium terasza és a bejárati ajtó között szaladgáltam – az ebédlőn és az utálatosan hosszú lépcsőn át – a vendégeinket várva. A beszélgetés elindult, megnyugodtam.

– Minden rendben van – gondoltam, miközben szétnéztem, és meggyőződtem arról, hogy sok kollégistát érdekelt a program.

2019.11.28._3_

VII.

– Már vége is van – futott át az agyamon, miközben ismét a hotelszobámban pakoltam az utolsó estén. A hotel éttermében, a vacsoraasztalnál ugyanazok az emberek vártak, mint tegnap, de már nem voltak idegenek annyira, mint azelőtt. Másodjára már ismerősök közé ültem le vacsorázni.

VIII.

Kellemes és furcsa végigolvasni ezeket a gondolatfotókat. Még mindig kavarognak a két nap alatt szerzett új ismeretek (nevek, szövegek, arcok). Szép emlékeket, új ismeretségeket, kitörölhetetlen és utólag mélyen elgondolkodtató beszélgetéseket viszek magammal tovább. És ezeket a pillanatképeket.

76962863_2578974169056189_1389588290109177856_o

78478149_2578970552389884_6538711705248071680_o2019.11.28._csoportkep_

Sz. Kárpáthy Kata

Névjegy: Sz. Kárpáthy Kata

A magyar határtól 25 km-re található Beregújfaluban született 1999-ben.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézet szociálpedagógia szakát fejezte be 2018-ban. Jelenleg magyar nyelv és irodalom szakos hallgató a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, emellett szociálpedagógiát tanul a Debreceni Egyetem beregszászi kihelyezésén.

2018-tól tudósít a Kárpátalja.ma hírportálnak Szabó Kata néven. 2019-től szervezőpedagógusként dolgozik a Beregszászi 7. számú Általános Iskolában.

2018-ban a Budapesten megrendezett Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny első díját nyerte el.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>