Hangpróba a KVIT-nél

 2019. március 23-án a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) megtartotta2019.03.23.b. soron következő műhelymunkáját, amely a Hangpróba címet viselte. A műhelymunka helyszíne rendhagyó módon Ungvár volt. A találkozón a műelemzésre helyeződött a hangsúly. Különösképpen a KVIT-tagság előtt álló fiatal tollforgatók írásai kerültek górcső alá. Minden jelenlévő elmondhatta véleményét és javaslatait a művekről, segítve ezzel a közös munkát. Az alkalom alatt négy tollforgató műveit elemezték: Szabó Katáét, Őrő Emeséét, Gyominov Istvánét és Rohály Karolináét. A szerzők bemutatták műveiket, elmesélték hogyan, mióta és miért írnak verset vagy novellát. Az esemény végén Nagy Tamás olvasta fel két versét.

Elsőként Szabó Kata Kő-papír-olló című novelláját elemezték a résztvevők. Három részből áll: Kő, Papír, Olló. A műben két nézőpontot vázolt fel a szerző: egy fiatal lányét, akinek édesanyja műtét előtt áll, és egy orvosét, aki jól ismeri a családot és hátterét. A társaság felhívta Szabó Kata figyelmét a szóismétlések elkerülésére, és a hitelesség fontosságára. Csordás László új megvilágításba állította a címet. Szerinte a szavak között lévő írásjelek inkább a közismert játékra utalnak, ami nincs beépítve a szövegbe. Ő, és a jelenlévők egyetértettek abban, hogy érdemes lenne változtatni a novella nyelvezetén.

Őrő Emese összegezte, hogyan születnek meg versei, és hogyan válnak részekből egésszé a fél cetlikre, gyűrött papírzsebkendőkre felírt mondatok. Ezek után felolvasta a verseit. Emese két verset hozott, ezek közül a Hajszálrepedések nyerte el jobban a társaság tetszését. Szó esett a központozás teljes mellőzéséről vagy használatáról, mivel mindkét lehetőség új értelmezési módokkal szolgál. Több meglátás szerint vannak a műben elhanyagolható sorok és a szerzőnek figyelnie kell a közhelyekre. Marcsák Gergely véleménye szerint a Hajszálrepedések jobb, mint a Körök, amit Őrő Emese 2018 februárjában hozott a műhelymunkára.

Harmadikként Gyominov István mutatta be novelláját, aki Csapról érkezett a helyszínre. Istvánra a jól ismert közösségi oldalon keresztül lett figyelmes Marcsák Gergely, ugyanis a közösségi portálon osztotta meg a novelláit. Gergő elolvasott párat, és meghívta Istvánt a műhelymunkára.

Az elbeszélést átitták a barokkos mondatok, valamint arról a helyiségről alkotott pontos leírások, amelyben az elbeszélő felébredt. A történet megfogta az olvasókat, viszont előkerültek olyan gyakori hibák, mint a szóismétlés és a közhely. Gyominov István tanácsot kapott arra vonatkozóan is, hogy elbeszélésében elvétve alkalmazza a helyi nyelvjárás szavait, ugyanis a történet Kárpátalján játszódik.

Utolsóként Rohály Karolina művét hallhatták a jelenlévők. A novella alapötlete már évek óta megformálódott Karolinában. T2019.03.23.d.4öbbszöri átgondolás után (előbb kicsit félénken, de végül bátorságra kapva) megosztotta a közösséggel. Ő már saját maga felfigyelt hibáira a műhelymunka folyamán. Több véleményalkotó – Őrő Emese, Kovács Eleonóra, Varga Nikolett – javaslatot tett a saját világ kialakítására, amely az alkotást még egyedibbé teheti a sci-fi vonal mellett.

Nagy Tamás sem hagyta cserben a társaságot, és elhozta első, rímekben faragott versét. Az antihős című írása Marcsák Gergely A hős I., A hős II., A hős III. című költeményeire épül. Az első megfigyelések szerint Tamásnak nagyobb odafigyeléssel kell lennie a szótagszámokra, és a forma betartására.

A délután alatt barátságos légkör alakult ki. Az elemzés alatt elhangzó kritikák mind építő jelleggel bírtak, és az egyén írói, költészeti adottságainak fejlesztésére szolgáltak. Az esemény végén a társaság elégedetten sietett a buszmegálló, vonatállomás irányába.

Őrő Emese

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>