Irodalom és képzőművészet találkozása a magyar költészet napján
A magyar költészet napját 1964-től április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ezen a napon a vers könnyebben utat találhat a befogadó felé. Ebben a költészet szerepét népszerűsíteni próbáló emberek segíthetnek. Így történt ez az elmúlt szombaton, Beregszászban is.
A Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) tagjai is csatlakoztak a Gittegylet által a magyar költészet napja alkalmából meghirdetett Posztolj verset az utcára! nevet viselő akcióhoz. Április 11-én déltől Beregszász központjában hirdetőtáblákra, lámpaoszlopokra, vendéglátó egységek asztalaira, lócákra és ajtókra ragasztották kárpátaljai magyar költők verseit. Ezt követően a város főterén közösen elszavalták József Attila Tiszta szívvel, valamint Kovács Vilmos Verecke c. költeményét, Marcsák Gergely megzenésített verseket adott elő, Shrek Tímea és Kertész Dávid pedig nyomtatott versekkel ajándékozta meg a járókelőket.
A következő programra az Európa–Magyar Ház kiállítótermében került sor. A rendezvényt a KVIT és az ArtTisza művészeti egyesület, valamint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) találkozása (szó szerint és átvitt értelemben) hatotta át.
Az eseményt Vári Fábián László József Attila-díjas költő nyitotta meg. Beszédében kiemelte a magyar költészet napjának fontosságát, és örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a fiatalok között egyre több tollforgató jelenik meg. Hozzátette: reménykedik abban, hogy a legifjabb nemzedék tagjai egyre több minőségi verset olvasnak és írnak a jövőben.
Zubánics László, a KMMI elnöke a költészet és a történelem kapcsolatáról beszélt. Kiemelte, hogy az ókori sumerek és egyiptomiak hagyatékából is fennmaradtak költemények. Az eposz és a líra az írásbeliséggel egyidősnek tekinthető és nem mindegy, hogyan viszonyulunk mindezek befogadásához.
Dr. Mélykuti Ferenc, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja köszöntőjében hangsúlyozta az irodalom fontosságát, és felolvasta egyik saját versét.
Marcsák Gergely a magyar költészet napja és József Attila emléke előtt tisztelegve megzenésített verseket adott elő. Ezt követően Lőrincz P. Gabriella költő bemutatta a KVIT tagjait, majd a társaság néhány tagja (Lőrincz P. Gabriella, Shrek Tímea, Pák Diána, Ráti Emese, Pusztai-Tárczy Beatrix, Csornyij Dávid, Marcsák Gergely és Kertész Dávid) felolvasta egy-egy írását.
Az írások elhangzása után Shrek Tímea ötletgazda kihirdette a KVIT első internetes versmondó versenyének eredményeit.
Az oklevelek és az ajándékok átadását követően Zubánics László, valamint Szilágyi Sándor, az ArtTisza művészeti egyesület elnöke megnyitotta a Találkozás c. kiállítást. Szilágyi Sándor utalást tett a két, kárpátaljai fiatalokat (képzőművészek és irodalmárok) tömörítő egyesület kapcsolatépítésének fontosságára, melynek első lépése lehet ez a kiállítás. A képzőművészek festményeket, grafikákat, iparművészeti alkotásokat állítottak ki. A festményeket tekintve a csendélet és a tájkép műfaja kapott hangsúlyos szerepet. A grafikák témavilága szerteágazó volt. Az iparművészet aprólékosan és pontosan kidolgozott tárgyakkal volt jelen a tárlaton.
A kiállításon részt vevő alkotók, Baraté Ágnes, Fényes András, Fülöp Gábor, Gergely István, Gogola Zoltán, Juhász László, Kalitics Erika, Nigriny Edit, Pohil Katalin, Rácz Gábor, Szalontai Alexandra, Szenyó Dianna, Tokár József, valamint Biláncsik Szergej munkái május 1-ig tekinthetőek meg.
A KVIT programja különleges volt abban a tekintetben, hogy (egy külső csoporttól független kezdeményezéshez csatlakozva) hidat próbáltak építeni a járókelők és a költészet között, mindezt úgy, hogy a kárpátaljai magyar lírát is népszerűsítették. Ez pedig arra engedett következtetni, hogy (Kassák Lajos után szabadon) a művészet és annak szeretete Kárpátalján is él.
