netnapló – Ajtóról és zárról

???????????????????????????????A hideg levegő az épp nyíló ajtón keresztül áramlik a váróterembe. Az utas ilyenkor megborzonghat. Jegyvásárlás után negyven percen keresztül lehet beszélgetni, menetrendet böngészni, kávét kortyolni, találgatni, a többi ember milyen céllal utazhat karácsony után egy nappal Beregszász felé.

???????????????????????????????

A kutya megszokhatta már az emberek rigolyáit, érezheti, melyik utas lábához sompolyoghat bizalommal, uzsonnát remélve, és ki elől kell menekülnie. A hó és a fagy már hetek óta kínozhatja a mancsát, a száraz kenyérdarab a gyomrát sújtja. Füttyszó hangzik, távolsági vonat érkezik.

???????????????????????????????

A hideg és tél kifejezés összes szinonimája felmerülhet, miközben a jégvirágokat elpusztítva a hóval fedett szántóföldet (vagy parlagon maradt területet) figyelhetjük.

???????????????????????????????

A műhelymunka helyszínén kellemes meleg levegő fogad minket. Megvannak a pólók és a matricák is.

???????????????????????????????

Némi tanakodás után eldőlhet: kabát nélkül állunk a lépcsőn, készülhet a csoportkép. A hó utal az évszakra, az ablaküvegen tükröződő faág pedig a hótakaró alatt nyugvó életre.

???????????????????????????????

Áttekintjük a hatalom és a szerző viszonyát az 1950-1990 közötti kárpátaljai magyar irodalom vonatkozásában. Vári Fábián Lászlótól hallunk a Forrás Stúdió, majd a József Attila Irodalmi Stúdió működéséről, Kovács Vilmos és Drávai Gizella emlékezetes párbeszédéről, valamint arról, hogy nyomást gyakorol-e az alkotóra egy bizonyos téma kikényszerítése vagy a hallgatás szükségszerűsége.

???????????????????????????????

A Tiszatáj folyóirat 1970. novemberi és decemberi számában jelenhetett meg Kovács Vilmos és Benedek András Magyar irodalom Kárpát-Ukrajnában c. tanulmánya. Vári Fábián László beszélt ennek következményéről, Balla László 1971. augusztus 20-án megjelent Elidegenedés? c. cikkéről. Szó esett az Először c. vers halszemű kutyáiról (Vári Fábián László halkszeműt írt, a problémáról bővebben 2012-ben megjelent írásában olvashatunk.)

???????????????????????????????

Felmerülhet a kérdés: az alkotófolyamatra miképpen hatott a dicsőítő vers megírásának kötelezettsége, vagy annak megtagadása esetében a hallgatás szükségszerűsége? Kiss Ferenc bátorító szavai, valamint a Magyarországról érkező visszajelzések bizakodásra adhattak okot – tudhatjuk meg.

9_20160121_144050Nyílhat, máskor zárul. Erőteljesen, ha a polgár nem figyel, a lábát veszítheti. Vagy az ujját, esetleg a lelkiismeretét.

(A képeket Kovács Eleonóra és Marcsák Gergely készítette.)

Kovács Eleonóra

Névjegy: Kovács Eleonóra

1989-ben született Szalókán (Ukrajna, Kárpátalja).

Tanulmányait az Ungvári Nemzeti Egyetemen 2012-ben fejezte be (történelemtanár).

2014-től a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) tagja, 2017-től a kvit.hu felelős szerkesztője.

2017-ben a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója lett.

Írásait időközben közölte az Együtt c. kárpátaljai irodalmi folyóirat, valamint a Partium, Somogy, Napút, Irodalmi Szemle, Magyar Napló; három tudósítását és egy interjúját a SZIFONline.

FISZ-tag lett.

2019-ben Együtt Nívódíjat kapott.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>