„Miért nem lehettem régi költő?” – Beszélgetés a szerelmi költészet nehézségeiről

Idei második műhDSCN0394elymunkáját tartotta meg február 14-én a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság, melyen a szerelem fogalmának és megjelenésének változásairól, illetve a szerelmi költészetről és annak nehézségeiről esett szó. Emellett megbeszélés zajlott a KVIT alapszabályzatát és belépési kritériumait illetően. A találkozó helyszíne, mint mindig, most is az Európa–Magyar Ház volt.

A műhelymunka első részében főleg adminisztratív és tagsági kérdésekkel kapcsolatosan történt egyeztetés, így például a tagfelvételről. Csordás László, a KVIT elnöke kiemelte: a már hivatalosan is bejegyzett irodalmi társaság tagjának számít minden olyan egyén, aki legalább egyszer részt vett műhelymunkán, és a KVIT tagjai pozitívan bírálták el tagsági kérelmét. Továbbá az elnök tájékoztatta a KVIT tagjait arról, hogy hogyan szűnhet meg a tagság: egyrészt akkor, ha bármelyik társaságbeli tag az elnöknek kilépési szándékát jelzi kérelem formájában, másrészt akkor, ha a kizárást előirányzó közgyűlés etikai problémák miatt szavazás általi kizárást indítványoz.

A műhelymunka második részében a nap aktualitásáról, a Bálint-napról, illetve a szerelmi költészetről esett szó. A résztvevők mindannyian egyetértettek abban, hogy szerelmes verset írni nem könnyű. Nyilvánvalóan szellemi érettségre van szükség ahhoz, hogy igényesen tudjunk írni a szerelemről, tehát mind esztétikailag, mind verstanilag megfeleljen az elvárásoknak. A téma kimeríthetetlennek tűnik, mégsem egyszerű olyan megfogalmazásban beszélni a szerelemről akár prózában, akár versben, hogy az a mai kor emberében hatást fejtsen ki. A jelenlévők nagy része szerint a szerelmes vers megírásának fő kritériuma az, hogy semmiképp ne szentimentális, sokkal inkább tényközlő legyen az adott írás.

A műhelymunka utolsó szakaszában szerelmes versek felolvasására került sor. A felolvasást Marcsák Gergely kezdte József Attila Óda c. versével, ezenkívül a szerző több megzenésített verset is előadott a társaság nagy örömére. Ezt követően Shrek Tímea javaslatára Kosztolányi Dezső Hajnali részegség c. versét olvasták fel közösen, majd Lőrincz P. Gabriella Radnóti Miklós korai költészetéből származó egyik cím nélküli szerelmes verséből idézett.         

Az eddigi műhelymunkákon több témával is foglalkoztunk, olyan kérdéskörökkel, amelyek elengedhDSCN0376etetlenek az elindulást tekintve, azonban szeretnénk, ha nálunk tapasztaltabb alkotók is segítenének a pályakezdésben. Így a következő műhelymunkán az irodalmi társaság vendégül szeretné látni Füzesi Magda költőt.

(A műhelymunkán megjelent KVIT-tagok: Bakos Kiss Károly, Csordás László, Csornyij Dávid, Gálfi Dezső, Kertész Dávid, Kovács Eleonóra, Lőrincz P. Gabriella, Marcsák Gergely, Pák Diána, Pógyor Adrián, Pógyor Levente, Pusztai-Tárczy Beatrix, Shrek Tímea és Varga Nikolett.)

Csornyij Dávid

Névjegy: Csornyij Dávid

1991. december 30-án született Beregszászban. Tanulmányait a Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Középiskolában kezdte. 2009-ben érettségizett, 2012-ben felvételt nyert a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem szakára, 2017-ben történelem tanári és történész diplomát szerzett. Ezt követően nyert felvételt a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájába.  2015 januárjától a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) aktív tagja. A szervezeten belül rendezvényszervezői tevékenysége mellett az internetes multimédiás szerkesztésért és megjelenéséért is felel.  2017-ben felvételt nyert az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára. Jelenleg az Irodalmi Jelen folyóirat munkatársa.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>