Bezárkózás vagy határátlépés?

(A regény és a kárpátaljai magyar irodalom a rendszerváltás után)

Sokan tették már fel a kérdést: van-e egyáltalán kárpátaljai magyar irodalom? Egyre inkább beigazolódik azonban, hogy az ilyen típusú kérdésfelvetés önmagában terméketlen, hiszen megnyugtató, objektív választ aligha találhatunk e lételméleti problémára. Úgy tűnik, a vita még napjainkban is jobbára az

Visszavonulás

Az órásmester a függöny mellett áll. Napok óta azon töpreng, hogyan zárulhatna győzelemmel a látogatás, amely akár a bukását is előidézhetné. Közben a kertet figyeli. A kapu felől bizonytalan léptekkel közeledik valaki. Még nem visel egyenruhát. Megtalálhatta a szórakozóhely raktárába vezető zöld ajtót, majd a faliszőnyeggel bélelt helyiséget, végül a

Emlékírás és emlékolvasás

(Kárpátaljai magyar férfiak a szovjet lágerekben)

Néhány évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni komolyabban a kárpátaljai magyar emlékiratokkal, visszaemlékezésekkel, naplófeljegyzésekkel. Kezdetben arról szerettem volna meggyőződni elsősorban, hogy az egykori emlékezők és naplóírók milyen nyelvi és elbeszéléstechnikai eszközökkel, illetve hogyan tudtak egyáltalán beszélni olyan – sokáig tabunak számító és a

Szerepcsere

A Magyar Széppróza Napja elnevezésű ünnepségsorozat, amelyhez a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság is csatlakozott, 2018. február 12-23. között zajlott Kárpát-medence-szerte a Magyar Írószövetség kezdeményezésére. A program első kárpátaljai helyszíne február 14-én, Ungváron, az Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet Bercsényi Miklós Könyvtára volt. A Csordás László által moderált beszélgetésben