netnapló – Amiről nem beszélünk

Még van negyedórám, hogy a művelődési intézetbe érjek. A főiskola előtt várakozom. Milyen sok ismerős arc. A sokból kitűnik egy. A párbeszéd lehetőségével játszik az agyam, de sajnos nem kapok többet egy közömbös, semmitmondó sziánál. Sebaj, talán majd legközelebb.

A mai műhelymunka a Tabutémák és az irodalom címet kapta. Cs. Lászlóval az Európa–Magyar Ház előtt találkozunk. A pincehelyiségbe érve észreveszem, hogy egy ismeretlen fiatal hölgy ül az asztalnál. Automatikusan kezet nyújtok neki és bemutatkozom. Ő határozottan mondja a nevét: Szabó Dóra Anna. Csak sokadszori elhangzásra sikerülne megjegyeznem, emiatt azonnal fel is írom egy jegyzetelésre szánt lap tetejére. Az asztal közepén könyvek hevernek, azok a diákok kapják, akik helyesen töltötték ki a Szülőföldünk irodalma című tanulmányi vetélkedő feladatlapjait. Az első három helyezett, valamint a különdíjjal jutalmazott diák oklevele mellé kerül még négy határidőnapló…

Darvasi Lászlónak már több írását is olvastam. Nemrég találkoztam az Isten. Haza. Csal. című novellagyűjteményével. A kötetben szereplő írások közül, témáját tekintve, több is helyet kaphatott volna a mai műhelyen. Azonban csak egyre esett a választás, amelyik a „Csal” fejezetbe került Apának hiányzol címmel. Az írásmű lényegében egy olyan apa gondolatait tárja az olvasó elé, aki az interneten keresve megtudja, hogy lánya felnőttfilmekben szerepel.

Cs. László a következő kérdéssel indítja a beszélgetést: milyen érzelmeket váltott ki belőlünk a mű, mit éreztünk olvasás közben? K. Dávid szerint a téma ma már egyáltalán nem tartozik a tabu kategóriába, míg N. Tamás lényegesen máshogy látta a dolgokat a mű olvasása közben. Beszél arról, hogy nemcsak a lány felnőttfilmekben való szereplésére kell odafigyelnünk, ami tabunak számíthat, hanem a rasszizmus megnyilvánulására is egyes részeknél: „Kisebb megrázkódtatás, nem tagadom, akkor ért, mikor legközelebb négerrel láttam. És nem is eggyel. Egyenesen kettővel, két néger fiúval. Arra jutottam, ez talán túlzás. Már egy néger is sok, de kettő végképp az. Szerintem sárgákkal se kéne.” K. Dávid Vladimir Nabokov Lolita című regényéhez hasonlítja a Darvasi-novellát, illetve jelentős ellentétet emel ki a két mű között.

A történetet az olvasó csak az apa szemszögéből ismerheti meg. Az anya háttérbe szoruló szerepéről beszél K. Eleonóra. Ehhez Cs. Dávid is hozzászól, a szülők kapcsolatát elemzi. Sz. Dóra Anna merészebb észrevételeit osztja meg a társasággal. Szerinte az apa részéről a skizofrénia lehetősége sem kizárt. Rövid szünet következik, majd továbbra is maradunk az apa személyénél. Az édesapa talán feleségét hibáztatta a történtekért? — ezzel a feltevéssel folytatja a beszélgetést G. Dezső. Majd szóba kerül Sam Mendes egyik filmje is, az Amerikai szépség. Több hasonló problémát is felfedezünk a film és a Darvasi-novella között. Mind a két esetben nagy szerepet kap az apa figurája.

Az összejövetel ezúttal is műelemzéssel zárul. N. Tamás két versét hozta el. Néhol pontosításra szorul, ugyanakkor gondolatai igazán sajátosak. Sz. Dóra Anna alkotásaira is marad még időnk, aki szintén ígéretes tehetségnek bizonyul.

A vonatállomáson hideg van. Ahogy lenni szokott, még tíz percet kell várnunk az indulásig. Végül húsz perc lesz belőle, de senki nem panaszkodik. Erről sem beszélünk.