frekvenciazavarok

arcod rengéseitől bizonytalan
lettem. tetteimet már skálán
mérted, mely az idegenség első
jeleként mutatkozott. akkor
és ott, ezt akartam elhitetni
magammal, de a rengések
törmelékei szavakká alakultak,
így könnyebben elkezdődhetett
a végeláthatatlan építkezés
törésvonalaink talaján, a bőrön.

cigiszünetnyi újjászületés.
majd igent jelentő nemek,
borízű rúzsfoltok és harapások
következtek. kint a

Emlékírás és regényszerűség. Mandrik Erzsébet szövegeinek olvasásmódja [1]

A kárpátaljai magyar irodalomban sokak által elfogadott és viszonylag széles körben idézett, a helyi kánon kijelölésével íródott Készülődés című irodalomtörténeti esszéjében S. Benedek András a szépirodalomnak az írásbeliség fogalmával való felcserélhetősége mellett érvel, mivel – véleménye szerint – „tudatosítanunk kell önmagunkban és olvasóink számára, hogy a kisebbségi irodalom nem feltétlenül

A sztálini elhurcolások témája Vári Fábián László műveiben

„…az egyéni életpályák és tapasztalatok halmazából még nem lesz történelem.” [1] – szögezi le Vári Fábián László az Együtt folyóiratban részletekben közölt Vásártér című életrajzi ihletettségű regénye bevezetőjében. Tudjuk azonban, hogy a mai történelemkutatásnak egyik forrása éppen az oral history, és a történelmi korok részeseinek visszaemlékezései fontos adalékul szolgálhatnak.