Rongyos kis falu volt, a patakja sárga,
a papja kölcsönpap, a kisbíró sánta.
Rongy falu, ahol az asztalos már úr volt,
petró- és pálinkaszagú volt az új bolt,
kifent késsel jártak a fiúk a bálba,
s félvéka búzát kért érted is a bába.
Most hogy méregetem, meddig ér az emlék,…
A szénporos levegőben
lezárt vagonok álltak,
indult a mozdony, lassan
vitt magával téged.
Csak három nap – mondtad
és a világot nyakadba vetted,
hogy újjáépítsd régi rendjét.
Ennyi időre csomagoltam neked
némi bort, meg száraz kenyeret.
Szalonnát is tettem volna,
de a füstön nem volt más, csak
a háború testéből …
Minden kedden és csütörtökön ugyanaz a cetli fogad a postaládában „eladó lakást keresek” felirattal. Alatta persze telefonszám és egy név. A többi haszontalan hirdetéssel együtt ezt is a főbejárat mellé dobta valaki. Egy idő után úgy néz ki a postaládák alatti betonpadló, mintha papírgyűjtő lenne. Sosem látom, hogy …
2018 végén jelent meg a második KVIT-füzet, A tudat szunnyadó határőrei. Válogatás Kovács Vilmos műveiből. A város elalszik és az Este lett olvasása közben felmerült, mi lenne, ha a KVIT-tagok írnának egy napszakot, hangulatot megragadó és rögzítő írást. Olyan írásokat vártunk, amelyek ezeket a szempontokat vették figyelembe. Ebből lesz a …
Gyakorlófüzet (Kovács Eleonóra blogja) Csordás László blogja: Marcsák Gergely blogja
RSS - Bejegyzések RSS - Hozzászólások