Gazdag Vilmos: A KATONAI SZOLGÁLAT SORÁN JELENTKEZŐ ÁLLAMNYELVI HATÁS TÜKRÖZŐDÉSE VÁRI FÁBIÁN LÁSZLÓ TÁBORI POSTA CÍMŰ REGÉNYÉBEN

 

Bevezetés. A kárpátaljai magyar férfiaknak a katonai szolgálatuk teljesítése során számos olyan nehézséggel is szembe kellett nézniük, mellyel az államalkotó nemzet tagjainak, vagy a Magyarországon élő nemzettársaiknak nem. Sokaknál ugyanis ez az időszak egyben az államnyelv elsajátításának időszaka is. A katonai szaknyelv oktatásának és a hadseregen belül folyó hivatalos kommunikációnak

„Élni kell, élni muszáj”

(Színre vitt erőszak: közös pontok és eltérések A sátán fattya regény- és filmváltozatában)

 

A múlt századi történések napjainkat is meghatározzák. Bár a Szovjetunió felbomlott, a közös emlékezetből nem lehetett kitörölni a fájdalmat, amit a vörös éra okozott. A XXI. században kiemelten fontos szerepet kap az emlékezés, a múltból való

Bezárkózás vagy határátlépés?

(A regény és a kárpátaljai magyar irodalom a rendszerváltás után)

Sokan tették már fel a kérdést: van-e egyáltalán kárpátaljai magyar irodalom? Egyre inkább beigazolódik azonban, hogy az ilyen típusú kérdésfelvetés önmagában terméketlen, hiszen megnyugtató, objektív választ aligha találhatunk e lételméleti problémára. Úgy tűnik, a vita még napjainkban is jobbára az

„…s egy reggel nem volt már Magyarország”

A nemzeti sorskérdés és egyéni létértelmezés párhuzama
Vári Fábián László Változatok a halotti beszédre című versében

 

Másodpercnyinek tűnő életünk helye a végtelen időben, és a létezés oka, értelme örök témája az irodalomnak. Az egyén számára fontos a múlt és a jelen összefüggése, a sorsszerűség kérdése. A legtöbb esetben pedig,