Újonnan induló, Stalker nevű rovatunkban versek, novellák és regények ajánlásával próbálkozom. A megnevezés Tarkovszkij híres filmjére utal. Egyfajta cél az, hogy olyan zónát alakítsak ki a honlapon, ahol az olvasók számukra érdekes dolgokra találhatnak. A szó angol jelentése pedig elárulja követő kilétünket. Az írások kiválasztása teljesen szubjektív lesz, nem igazodik besorolási szempontokhoz, és nem próbál minősíteni. Csupán az olvasó elé tárom, amit (véleményem szerint) érdemes elolvasni. A versek, novellák, és regények megemlítésénél igyekszem széles skálán mozogni: klasszikustól kortársig, valamint ismertebb szerzőktől pályakezdőkig. Elsőként – mivel mégiscsak a líra az én terepem – három verset emelnék ki.
Weeber Luca Borbála: Negyedik
W. L. B. pályakezdő költő, rendszeres résztvevője és különdíjasa a Műút folyóirat által hirdetett verspályázatnak, a Deákpoézisnek. Nem véletlen az idei (2018) különdíj sem. Negyedik c. verse új jelentésrétegeket mozgat meg az értelmezés folyamatában, szinte követeli az újraolvasást. De megéri, még akkor is, ha a „Felgyűrődnek az / emlékezet hártyás szárnyai” után vékony jégen táncolunk.
Nagy Hajnal Csilla: Konstruktívabb nihilizmust
N. H. Cs. neve már ismertebb a kortárs költészetet olvasók számára, hisz első verseskötete (Miért félünk az őrültektől) 2016-ban jelent meg. Az Irodalmi Szemle folyóiratban nemrég megjelenő Konstruktívabb nihilizmust c. versén azonnal megakadt a szemem. A szerző korábbi írásaival ellentétben most egy jóval szélesebb versvilágra ad rálátást. Sokkal többet mutat magából. Persze, a tőle megszokott formával és megfontolt, lehetőségek szerteágazásaival könnyedén játszó módon.
Kemény István: Egy nap élet
Úgy érzem, ez a legaktuálisabb ebben a hónapban. Sőt, szinte örök érvényű. Aki olvasta, az nehezen felejti el, ahogy magával ragad a vers, amely formailag nem mondható tipikusnak A néma H című kötetben. Oldalakon keresztül lehetne elemezni, ahogy mások már megtették. Nekünk most nincs szükségünk erre. Elég, ha sodródunk a szöveggel, amelyen keresztül eljutunk valami ismerős érzéshez.
