netnapló – Laci virágai

Egyszer azt írtam, hogy nem kötődöm a terekhez, és éppen Kárpátalja kapcsán. Ezt ma is tartom, egyáltalán nem a terekhez, hanem az emberekhez kötődöm.

Reggel nehezen szállunk ki a meleg fészekből, ketten kétfelé megyünk egy időre, kicsit rohanunk is, nem marad idő a könnyes búcsúra, szerencsére, végül kötelességtudóan elhagyjuk

Mindennapi határtapasztalatok (Zelei Miklós: A kettézárt falu)

Amikor biztosan tudom, hogy át kell kelnem valamelyik határon, rendszerint összeszorul a gyomrom. Az utazással és a határátlépéssel kapcsolatos kétely, viszolygás, szorongás bele van kódolva a biztonságosnak és ismerősnek hitt otthon elhagyásába, a szabad mozgás eszményének és a szögesdrót-kerítésekkel körülölelt határvidék – ahol magam is élek – egymással ki nem