Torzszülöttek délutánja, avagy a befejezett pont

lead_befejezetteHelyszín: Beregszász, Ukrajna, Európa-Magyar Ház
Időpont: 2014. április 26.
Elkövetők: Ámorth Angelika, Bakos Kiss Károly, Csordás László, Gálfi Dezső, Kovács Eleonóra, Kertész Dávid, Pák Diána, Shrek Tímea.

Immáron ötödik alkalommal kerítettünk sort irodalmi műhelytalálkozónk megrendezésére. Terítékre ezúttal a szöveg fogalma, valamint annak befejezetté való nyilváníthatósága került, de szót ejtettünk még a torzszülöttekről, elvetélt munkáinkról is. Első témánk gyökerei előző találkozónkig nyúltak vissza, amikor is szóba került, vajon mikortól tekinthetünk befejezettnek egy szöveget. A kérdés már akkor is vitákat szült, ezért úgy határoztunk, következő műhelymunkánk egyik központi témájává ezt a kérdést tesszük.

A vita magját az a kérdés adta, mely szerint az alkotó által lezártnak ítélt szöveg valóban befejezett-e, ha az olvasóban még nem ért el semmiféle hatást. Bakos Kiss Károly megítélése szerint a szöveg nyelvi rendszer, mely entitásként, megalkotott egészként értékelhető, mely közvetítésre termett. Ezáltal, bár fizikai formájában talán befejezett, de irodalommá csupán akkor válhat, ha eléri a befogadót. Felmerült még az is, hogy a szöveg soha nem lehet befejezett, hiszen folyamatos alakuláson megy keresztül – akár fizikai, akár pusztán gondolati formában. Ezáltal soha nem válhat lezárttá, mert mindig átírható marad.

Első témánkhoz kapcsolódott továbbá egy adott életmű lezárhatóságának kérdése. Ezen vitában végül is sikerült konklúzióra jutnunk, amennyiben különbséget tettünk életmű és ciklus között. Szóba kerültek alkotók, kiknek egész munkássága egy egységes életművet alkotott (Gabriel Garcia Marquez), és olyanok is, kik életművét egymástól elhatárolható szakaszokra oszthatjuk (Ady Endre).

Felmerült az olvasás vonzóvá tételének kérdése is, valamint az, hogy mi mit olvasunk szívesen. Ennek kapcsán felvetődött a kérdés: taszítóvá válik-e egy olvasmány amennyiben kötelezővé teszik azt. Shrek Tímea mint pedagógus közelítette meg a kérdést. Véleménye szerint nem a kötelező jelleg, hanem a lelki állapot, valamint a befogadói hozzáállás határozza meg, hogy mit olvas szívesen. A kötelező olvasmányokat illetően többek véleménye is megegyezett abban, hogy a tanulókat elsősorban olyan olvasmányokkal kell megismertetni, amik bevonzzák őt az irodalom világába. Így alsóbb osztályokban fontosabb az olvasás népszerűsítése, mint az irodalomtudomány vagy az irodalomtörténet okatása.

Második vitatémánk az alkotó által elrontottnak vélt munkák, a „torzszülöttek” voltak. Gálfi Dezső felolvasta nekünk egyik régebbi alkotását, melynek elemzése során visszakanyarodtunk a szöveg befejezettségének témájához. Elemeztük továbbá Shrek Tímea versét is, mely további vitát generált, amelynek során felmerült a különbség egy alkotás minősége és szerethetősége között.

Mindezek után sort kerítettünk társaságunk névválasztására. A szavazás során a jelenlévők hét-egy arányban a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) mellett döntöttek. Végül a legközelebbi találkozó időpontját május 10-re tettük.

Kertész Dávid

Kertész Dávid

Névjegy Kertész Dávid

1993. április 19-én született Tiszaásványban. Tanulmányait 1999-ben kezdte a Tiszaásványi Általános Iskolában, azonban érettségit a Csapi 2. Számú Középiskolában szerzett 2010-ben. Ugyanebben az évben felvételt nyert a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem szakára. Jelenleg a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) tagja, melynek kommunikációs ügyvivői tisztségét is betölti.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük