A logika szerint nem hallgathatok
rólad. Megduzzadnak a bogarak szárnyai,
közelebb kerülsz a vízhez, a törött tükörhöz.
Részletekben még bevillanok, részletekben még
tudunk egymásról beszélni. Hogy mennyit sétáltunk
az ismeretlen utcákon május esténként,
és néha kifeküdtünk az út közepére,
mint abban a kibaszott filmben, amit utálok.
Mintha bombariadó közben kávéznánk,…
Uram, emeld fel csontig nyűtt testem,
s fújd el belőle múlt lobogások
füstölgő üszkét.
Ismerd fel bennem halandó másod,
ki most fekete árnyadra estem,
s hozzá szegeznek lázvörös tüskék.
Uram, megjártam én is poklod,
ha teremtésed csodája hívott,
kiosztva részem.
Semminek sok volt, de csillaggal írott.
Uram, mostantól több lesz …
A hajó
Nem ismerem jól a törvényeit:
mi tartja fenn, mi süllyeszti el.
Méretét sem tudom összevetni
a látottak közül semmivel.
Szétterül, mint a nyárvégi ködök
fátyolos, úszó, fehér sátra.
Ahogy nézem, úgy nézhetett Dávid
a böhöm, harcos Góliátra.
Fedélzetre szállok, és a tengert
lesve azzal nyugtatom magam,
hogy révbe …
„az észlelhető életműködés/ a hullám szorgalma.”
( Zilahi Anna)
Amikor a kövek még beszéltek, a tó érintését emlegették,
és a szabadságot, amit egymás mellett éreztek.
Azóta felgyorsultak körülöttük a dolgok,
a tér megváltozott külsejét mutatja, ahogy a szél
táncra kér tárgyakat, miközben a látás eltompul.
A kézben csészényi párolgás, …
Gyakorlófüzet (Kovács Eleonóra blogja) Csordás László blogja: Marcsák Gergely blogja
RSS - Bejegyzések RSS - Hozzászólások