Séta az Állomás utcában

2018. november 21-én került megrendezésre az Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet Bercsényi Miklós Könyvtárában a Kilátás / Hosszúnap elnevezésű irodalmi szimpózium a Szépirodalmi Figyelő (SZIF), a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) szervezésében.

Csordás László, a KVIT elnöke nyitotta meg a rendezvényt,  ismertette a programok menetét, ezek után  három előadás következett. Először Az elbeszélés átalak2018.11.21.Csordás_László_ulásai címet viselő dolgozatot hallhattuk Csordás László előadásában, amelyben a kanonikusság és a befogadástörténet dilemmái jelentek meg Berniczky Éva munkássága kapcsán. Kifejezetten sok előítélettel és paradoxonnal találkozhatunk, amikor műveiről és azok fogadtatásáról beszélünk. Többek között olyan problémákkal is szembesülünk, mint hogy S. Benedek András meg sem említette az írónőt Készülődés című, 2007-ben publikált, irodalomtörténeti összefoglalónak szánt esszéjében.

Következő előadónk Fazekas Andrea volt, aki a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója. Metafora és nőiesség – A tojásárus hosszúnapja novellakötetben c. előadásában Fazekas Andrea kitért arra, hogy 201.11.21.Fazekas_Andrea_2értelmezése szerint igen erős a női perspektíva és az újjászületés archaikus jelképe Berniczkynél. A novellákat olvasva betekintést nyerhetünk a szocializmus mindennapjaiba (egészen a tabutémákig) a szatirikus narráción és a fenntartott metaforákon keresztül. A kötet címadó novellájában olyan finomságokat is felfedezhetünk, minthogy a ruha maga is a nonverbális kommunikáció részévé lesz, hiszen az aranykezű szabó, Gyurika, eggyé válik az anyaggal, s azért nem veszi le magáról az öltönyt, mert azt hiszi, hogy az a saját bőre. Ezen kívül még olyan érdekes ellentétpárral is találkozunk az előadásban, mint a tojás és a koporsó. Míg előbbi a születést szimbolizálja, addig utóbbi az elmúlást, a halált.

Harmadik előadónk Kovács Eleonóra volt. Prezentációjának címe a Tükrök volt. Elmondása szerint a Talánszása című novellában nem az a legképtelenebb,201.11.21._KE_ hogy az Állomás utca 15-öt, ahová Deniszke nagyapja küldi a biciklit kereső másiknagyapát Deniszke után, nem lehet megtalálni, mert a házakon nincs házszám. A legképtelenebb részlet, hogy Deniszke egyedül maradt, mert az apja kórházban van, az anyjáról nem tudunk, és a nagymamája gondoskodik róla.

Az előadások után Mónus Dóra, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fői2018.11.21._Berniczky_Éva_Mónus_Dóra_skola Magyar Tanszéki Csoportjának munkatársa beszélgetett Berniczky Évával.  Azt is  megtudtuk tőle, hogy milyen kapcsolatban áll novelláinak hőseivel, a  címadás technikájáról is hallhattuk, és arról,  hogy jelenleg a minimalista elbeszéléstechnika érdekli.

Az irodalmi szimpózium lezárásaként Berniczky Éva felolvasta legújabb novelláskötete, A szerencsegyökér címadó novelláját.

 

Szabó P. Dóra

Névjegy Szabó P. Dóra

2000. május 20-án született Tiszakeresztúrban. Tanulmányait 2006-ban kezdte a Tiszakeresztúri Oktatási–Nevelési Központban, majd 2015-ben a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban folytatta. Sikeres érettségivel felvették az ungvári Humán– és Természettudományi Koledzsbe, ahol jelenleg szoftverfejlesztést tanul. A kidsindex.hu internetes hírportál újságírója és riportere.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük