Kék fülke

Idő.
Ha együtt indulnánk a múltba,
hogy valami más legyen
és változtatnánk…
Vagy akár a jövőbe.
Ha megállunk pihenni,
a döntések gyümölcsét
hintaszékből nézni
egy kis faház teraszán…
Zöldet mutat a lámpa.
Állnak a kocsik,
rám várnak,
ebből baleset lesz.

Csornyij Dávid

Megjelent: Együtt, 2015/2.

KVIT-sátor a IV. KurucFeszten

Tisztelt Követőink!

Tudatjuk mindenkivel, akit illet, hogy nagy örömünkre társaságunk lehetőséget kapott a tiszapéterfalvai IV. KurucFeszten való részvételre. Hála a szervező, a Pro Cultura Subcarpathica felajánlásának, idén a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság is sátrat kap vidékünk civil szervezetei között, ahol népszerűsíthetjük munkánkat és a kárpátaljai magyar irodalmat.

Várunk tehát minden

netnapló – Ki mire elég?

Görögkatolikus vagyok. Alapvetően nem hiszek semmiféle karmában, előzőéletben vagy reinkarnációban. Persze hozzá kell tennem, tinédzser koromban voltak félresiklásaim, amikor a wiccától kezdve a New Age-es halandzsáig mindent elolvastam, meghallgattam, kipróbáltam. Természetesen ezt az időszakot mély megbánás követte (aztán kanyar, újra megbánás, gyónás, áldozás, hátraarc), mivel a szüleim mindent megtettek, hogy

Határtalan irodalom

Az egyetemes magyar irodalom sokszínűsége érdekes téma, a régiók változatos kulturális sajátosságai a művekben gyakran karakteresen megmutatkoznak. A határon túli magyar közösségek ugyan hasonló történelmi folyamatok részesei voltak, mégis más-más országokon belül fejlődtek ki szellemi központjaik eltérő lehetőségek és létproblémák között, így irodalmuk sem lehet homogén.

Ennek a sokszínűségnek egy