mindig más

amikor megismertél, bemutattam neked
a feletted zsarnokoskodó őszt. nevettünk rajta.
mégis tudtuk: a nyár hamar eltűnik,
mint egy köpés a poros földúton.
költöző madarak, reptük halált hoz.
a megszokást gyászolod. fájdalmad relatív:
a viszonyítási pont a behatárolható
elmúlás mértéke.
ki nem mondott szavak rothadnak.
nem búcsúzkodtam. hagytam, hogy
csalódások feszüljenek az inaidban,
és úgy élj, ahogy a sínek menti virágok,
elvárások nélkül.
vonatdübörgés a pulzusod. zsebedben
harag gyűrődik. a következő állomásig
tapasztalattá simítod.

 

Megjelent: Irodalmi Jelen (2017. április 1.)

Nagy Tamás

Névjegy: Nagy Tamás

1996-ban született Beregszászon. 2015 óta tagja a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságnak (KVIT). 2017-ben szerzett BA szintű diplomát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv és irodalom szakán. Később ugyanott MA fokozatú diplomát szerzett magyar nyelv és irodalom szakon. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ).

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>