Az egyetemes magyar irodalom sokszínűsége érdekes téma, a régiók változatos kulturális sajátosságai a művekben gyakran karakteresen megmutatkoznak. A határon túli magyar közösségek ugyan hasonló történelmi folyamatok részesei voltak, mégis más-más országokon belül fejlődtek ki szellemi központjaik eltérő lehetőségek és létproblémák között, így irodalmuk sem lehet homogén.
Ennek a sokszínűségnek egy szel
etét mutatta a legutóbbi, június 13-án tartott irodalmi műhelymunka a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) szervezésében, ahol a kárpátaljai és erdélyi magyar irodalom találkozott egymással.
A beregszászi Európa–Magyar Házban tartott rendezvényen köszönthettük Erdélyből és a Partiumból érkezett vendégeinket: Karácsonyi Zsoltot, Jánk Károlyt, Fischer Botondot és Horváth Előd Benjámint. A beszélgetésen részt vett Füzesi Magda költő, Szemere Judit újságíró, valamint a KVIT tagjai: Lőrincz P. Gabriella, Varga Nikolett, Shrek Tímea, Pák Diána, Ráti Emese, Kovács Eleonóra, Csordás László, Csornyij Dávid, Pógyor Levente és Marcsák Gergely. Társaságunk korábbi bemutatkozó iskolalátogatásainak köszönhetően a munkánk iránt érdeklődő irodalomkedvelő tanulók is ellátogattak a műhelymunkára Ferkó Réka és Varga Orsolya személyében.
A találkozót a házigazda, az Európa–Magyar Házban székelő Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke, Zubánics László nyitotta meg, és köszöntötte a vendégeket. Tőle Füzesi Magda vette át a szót, aki a határon túli alkotók szerepének változásáról beszélt. A saját példáján szemléltetve mondta el, hogy a vasfüggöny megszűnéséig az író, költő határontúlisága és a művekbe rejtett közösségi érvényű üzenet adott különös értéket az anyaországi olvasó szemében a műveknek. Manapság viszont a határok átjárhatósága, az egységes szellemi égbolt a határon túli irodalmak gyors felzárkózását is magával hozta, vagyis napjaink irodalmi műveinek egyetlen fokmérője, szülessenek bárhol a világon, csakis azok minősége.
Füzesi Magda mindannyiunk örömére elmondta, hogy korábbi ígéretéhez híven a Kárpátaljai Hírmondó új száma már a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságnak szentelt KVIT-kollázs című rovattal jelenik meg, és gratulált az oda küldött színvonalas munkákhoz.
Az Erdélyből érkező vendégeket Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztője mutatta be, majd mindannyian felolvastak verseik, rövidprózáik közül. Karácsonyi Zsolt hatkötetes költő, aki nem először járt Kárpátalján. 2012 júniusában egy irodalomnépszerűsítő körúton vett részt vidékünkön. A KVIT tagjait főszerkesztőként arra biztatta, küldjenek műveket a Helikonban való megjelenésre. Versei közül a Levegő, régi szerető és a Valaha nem… címűeket olvasta fel.
Jánk Károly költőről, műfordítóról megtudhattuk, hogy legújabb, Tüskedomb című kötete éppen megjelenés alatt áll. Szülővárosában, Szatmárnémetiben dolgozik peadagógusként. Újabb költeményei közül felolvasta a Kirakni rizsből Angliát és az Alkonyat címűeket.
Horváth Előd Benjámin szintén többkötetes költő, aki nemrégiben egy jelentős, fiatal erdélyi alkotókat bemutató antológia társszerzője lett. Ő is a Helikon munkatársa, a Serény Múmia utódjának tekinthető A nagy Kilometrik című ifjúsági rovat szerkesztője. Az Egy kávé elhagyása és a Beatcore című verseit osztotta meg a hallgatósággal.
Fischer Botond a versek és a próza terén is otthonosan mozog. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának titkári szerepét tölti be. Versei közül az Alsógolgota című kötetből a Tizenharmadik stációt olvasta fel.
Ezt követően valódi irodalmi műhelymunka vette kezdetét, hiszen a KVIT tagjai új, kidolgozás alatt álló munkáikat is elhozták erre az alkalomra. Ráti Emese Első fázis, Varga Nikolett Fogoly, Pógyor Levente Most jó, Shrek Tímea Formabontás, Lőrincz P. Gabriella Összegzés című művét olvasta fel. Érdekfeszítő közös munka és valódi tapasztalatcsere alakult ki a jelenlévők között, a felolvasók értékes tanácsokat, útmutatásokat kaptak vendégeinktől.
A délutáni órákba nyúló találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult. Minden résztvevő a mihamarabbi viszontlátás reményében, az újonnan kiépült kapcsolatok örömével távozott.
