netnapló – Miért olyan, amilyen?

Nem elég, hogy iszonyatosan hideg van, még a marsutkában is annyian vannak, mintha valaki szardíniakonzervet akarna készíteni, csak ezúttal emberekből. De nem baj, tíz perc múlva ott vagyok…

2017. november 30-án az Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet Bercsényi Miklós Könyvtárában rendeztük meg az I. Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok egyik író-olvasó találkozóját. A

Karácsonyi vásár

Késő ősz volt a Vörösmarty téren,
áradt a forralt bor fahéjillata,
standok, boltok közt az adventi fényben
ránk talált egy szürkés bankautomata.
 
Néztük, hogy dől a Váci utca népe
akcióval vonzó üzleteken át,
amíg PIN-kódom beírtam a gépbe,
és kezembe kaptam némi valutát.
 
Az otthoniaknak szuveníreket
akartunk vinni a Vörösmartyról,

Nagy Hajnal Csilla: Történni kell

Sötétedik, gyalog baktatunk a Máramarossziget és Aknaszlatina közötti fahídon. A határőr nem egészen érti, miért erre van nekünk Beregszász, én pedig általában úgysem tudom, hol vagyok. Őszintén szólva: nem szokott hiányozni, így megy ez az utóbbi időben, ő helyettem is érti, merre tartunk, nekem pedig elég az omladozó deszkákra, lassan

Finta Éva: Magyar irodalmi napok Kárpátalján, avagy két nap vendégségben szülővárosomban

Mikor elindultam Beregszászba, még nem nagyon értettem a rendezvény lényegét. Bennem összemosódott egy kortársaim szervezte másik eseménnyel, a XI. Együtt Írótábor, a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatával. Nem kell ezen csodálkozni, szülőföldem irodalmi megnyilatkozásaiban igen, rendezvényeiben nem nagyon veszek részt. Nem lehetséges a sokféle párhuzamosság egyetlen életidőben. Ezért egy ideig