Marcsák Gergely: „A mi üdvünk a változás…”

glass_09.29._720

Kalandvágyból az idő folyosóján

képzeletem olykor új szobákba nyit.

Ilyen véletlen csapongás során

találtam meg az ágyban fekvő Adyt.

 

A halállal s egy tablettával küzdött,

nem tudta őket lenyelni szegény.

Csapzott haja homlokára hullott,

táltos szemében pislákolt a fény.

 

Nagyokat kortyolt s faggatni kezdett

a vizespoharat félretéve.

Ung-vidék? – mosolygott

Sz. Kárpáthy Kata: Kezdetek és folytatások a hUNGaryFest-en

09.22.720

Kicsit hűvösen, de nyugodtan és bizalomkeltően indult a szombat reggel Beregszászban. Egyáltalán nem izgultam az első hivatalos mutatkozásom miatt. KVIT-tag leszek. Kezemben a belépési nyilatkozattal vártam Shrek Tímeát. Elmentünk az új molinóért a nyomdába (a régi molinó eltűnt), majd elindultunk Ungvárra. Útközben a forgalom miatt aggódtunk egy keveset, mert tudtuk,

Kovács Vilmos: Falevél

09.15._720

Még merészen kicsapott ablakszárnyba’

szépíti magát az őszi nap,

de kékfelhős útjuknak nekivágva,

a gólyák már messze szállanak.

 

Már a szekérkerekek nyöszörögve

átkozzák egymás közt a sarat,

és hangtalan perdül az ázott rögre

a levél az almafa alatt.

 

Tegnap fent pompázott az ágon,

ma rajta, mint izzadt, dúlt ágyon,

vergődik

Nagy Tamás: Ahogy a többiek

NT_2019.08.30._1920

Évszakról évszakra vándorlunk, mégis

tartunk háziállatokat, amiket

félelmeinkről nevezünk el.

Végül marad egy csehországi gyár,

vagy ami besikerül a kilátástalanság

horizontján. Élni csak úgy,

rivaldafényen kívül, nélküled.

 

Az első V-t az égen nem győzelemként

könyvelem. Külső hatás és ajándék.

Széttárt karokat adok csak,

eljátszani a nihilisták szerepét,

amíg a hidak