Én mindig csak hazudok neked

ship-2-316557_640

Én mindig csak hazudok neked.

Elmondom, milyen az idő nélküli végzet,

ha nem figyelsz a leheletre a tarkódon.

Inkább ültess cserépbe csillagot,

nevelj belőle naprendszert vagy

univerzumot, sajtlyukú

kisbolygót, csak egy életet,

a születés próbatétele. Szuszogás.

 

Engedj papírhajót a vízhabok közé,

kit érdekelnek a korallzátonyok,

ha benépesítjük a lakatlan szigetet?

Alkony a vitrinben

Magyar-Napló-januári-boritók-b1-webes-m

 

Az asztal alól sötétség szivárog,

ellepi a lassan sárguló szobát,

és kiszorít a sűrűsödő vitrinből

egy régi orosz porcelánbabát.

 

És ha az alkony valamit felborít,

azt az emléket az idő töri el,

s nem juthat eszünkbe, hogy megbékítsen,

ha évek múltán majd emlékezni kell.

 

A földre hulló porcelánt nézem,

Bezárkózás vagy határátlépés?

kortárs irodalomértelmezés

(A regény és a kárpátaljai magyar irodalom a rendszerváltás után)

Sokan tették már fel a kérdést: van-e egyáltalán kárpátaljai magyar irodalom? Egyre inkább beigazolódik azonban, hogy az ilyen típusú kérdésfelvetés önmagában terméketlen, hiszen megnyugtató, objektív választ aligha találhatunk e lételméleti problémára. Úgy tűnik, a vita még napjainkban is jobbára az

Visszavonulás

iron-gate-1623303_960_720

Az órásmester a függöny mellett áll. Napok óta azon töpreng, hogyan zárulhatna győzelemmel a látogatás, amely akár a bukását is előidézhetné. Közben a kertet figyeli. A kapu felől bizonytalan léptekkel közeledik valaki. Még nem visel egyenruhát. Megtalálhatta a szórakozóhely raktárába vezető zöld ajtót, majd a faliszőnyeggel bélelt helyiséget, végül a