1989. január 31-én született Karácsfalván. Tanulmányait 1995-ben kezdte a Karácsfalvai Elemi Iskolában, majd 1999-től a Tiszaújhelyi Általános Iskolában folytatta. 2004 és 2007 között a Karácsafalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum diákja. A sikeres érettségi után felvételt nyert a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol-magyar tagozatára, melyet 2012-ben fejezett be. Jelenleg a tanárként dolgozik a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban, illetve a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagja.

Őz a lakótelepen

Szalontai Alexandra: Ajtó

(Slendrián K. E.-nek)

E. szétkenődött szemfestékét igazgatja, közben meg-megakad a lélegzete, majd zihálva kifakad. Igyekszem megértő arcot vágni, de fél szemmel azt lesem, V. távolodik-e. Félek, hogy visszafordul, és újra kiabálni kezdenek. Szánalmas figura, még így, messziről is; lomha, hanyag. Nem értem E.-t…

Hajnalodik. Ilyenkor még nagyobb a lakótelep csöndje.

netnapló – Nehézségek

IMG_3797

Szombat reggel öt óra. Nehezen megy az ébredés, de sietni kell, már vár a fuvar, amivel Tiszaújlakig megyek, s onnan – hála a teljes mértékben logikátlan tömegközlekedési járatoknak – csak órák kérdése, és eljutok Beregszászra is. Ismét egy olyan nap, mikor egyszerre két helyen kellene lennem. Utólag elmondhatom: nem sikerült.

Október

Október van. Súlyos, beteg.
Gesztenyebarna-szín járdák.
Két kezembe álmot szedek:
Sötétzöldet, méla sárgát.

 

Október van. Búcsúcsókok.
Avarfüsttől zsongó terek.
Szemeimre álmot szórok,
Savanyízű mézes deret.

 

Ősz van. Suttogó-vörös ősz.
Szerelem suhan az égen.
Felettem kissé időz,
S tovaszáll álmodón, kéken.

 

Megjelent: Kárpátaljai Hírmondó, 2015/4.

netnapló – Néha az öröm

11986422_10205845465910929_8341557067862792886_n

Olykor idegenként szemlélem az életem, magam. Mint most. Vagyok én, a mindentől elhatárolt, minden alól felszabadított nő-lány, ember. S létezik egy frusztrált, rettegő, egomán valaki, aki folyton oldalra lök a vezérlőpulttól.

Annyi mindent írnék magamról, de nincsenek szavak, melyek jól érzékeltetik a valóságot, amelyek kifejezik a fájdalmat és néha az