1988. április 19-én született Kárpátalján, Eszenyben. A helyi középiskola elvégzése után az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán 2010-ben szerzett MA-típusú diplomát.

Jelenleg a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság elnöke, az Együtt című folyóirat olvasószerkesztője, valamint az ungvári székhelyű Intermix Kiadó és a budapesti Napkút Kiadó szerkesztője. A Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Doktori Iskolájának elvégzése óta PhD-disszertációján dolgozik. 2018 szeptemberétől a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának előadótanára.

Tagja továbbá a JAK-nak és a FISZ-nek. Díjak, ösztöndíjak: Együtt Nívódíj (2011), Magyar Állami PhD-ösztöndíj (2011-2016, megszakításokkal), Campus Hungary féléves részképzés ösztöndíj (2013), Schöpflin Aladár alkotói ösztöndíj (2014), NKA alkotói támogatás (2017).

2009 óta publikál, főként irodalomkritikákat és irodalomtörténeti tanulmányokat. Írásai többek között az Alföld, a Hitel, a Kortárs, az Apokrif, a Prae.hu, a Magyar Napló, a Kulter.hu, a Szépirodalmi Figyelő, az Együtt, az Újnautilus és a SzIF Online hasábjain jelentek meg. Első önálló kötete A szétszóródás árnyékában címmel látott napvilágot 2014-ben az Intermix Kiadó gondozásában.

 

Emlékírás és regényszerűség. Mandrik Erzsébet szövegeinek olvasásmódja [1]

irodalmi szemle 2016. 2. szám

A kárpátaljai magyar irodalomban sokak által elfogadott és viszonylag széles körben idézett, a helyi kánon kijelölésével íródott Készülődés című irodalomtörténeti esszéjében S. Benedek András a szépirodalomnak az írásbeliség fogalmával való felcserélhetősége mellett érvel, mivel – véleménye szerint – „tudatosítanunk kell önmagunkban és olvasóink számára, hogy a kisebbségi irodalom nem feltétlenül

Évértékelő körkérdések a KVIT-tagok számára

Marcsák_feszültség_Csordás

1) Mi jelentette számodra 2016-ban a legmeghatározóbb olvasmányélményt?

Nehéz eldönteni, hogy volt-e legmeghatározóbb, hiszen ebben az évben is rengeteg szöveggel kerültem kapcsolatba. Voltak közöttük igazán jók és persze tökéletesen silányak is. Olykor a sarokba dobtam egy-egy könyvet, vagy lecsaptam a laptop fedelét mérgemben. Eléggé szenvedélyes olvasó vagyok, és néha elragadnak

Sáfáry László hazatér? (beszélgetés Finta Évával)

A költő és lapszerkesztő Sáfáry

Önt elsősorban költőként tartja számon a szakma, idén viszont egy Sáfáry Lászlóról írott monográfiával lepett meg minket. Mikor, minek a hatására döntött úgy, hogy egy nagyobb lélegzetű könyvben dolgozza fel a kulturális emlékezetből mára kissé talán kikopott, nehéz sorsú költő életútját, életművét, befogadástörténetét?

Sáfáry László költészetének problémaköre azóta foglalkoztat, amióta