A hős I., A hős II., A hős III.

              A hős I.

 

Sorsunknak nehéz, négyes kereke van.

Az életbe majd négyszer visszarángat.

Ki forgatod és éveink számolod,

munkád előtt mondj egy Miatyánkat.

A terek most végképp kiürülnek,

aknafedőket kezd köpködni a mély.

Mint a dzsungelek rontás-szirmai,

sötét pelyheivel hullik ránk az éj.

 

Sorsunk nehéz, négyes kereke alatt

a halál fekete folyói szaladnak.

Ki helyettünk érzed az enyészet sodrát,

meríts emlékbe egy üveggel magadnak.

És ne haragudj, hogy mind számon kér,

és falára majd sürgetve kiposztol:

Te vagy a hős, mire vársz még,

szabadíts meg minket a gonosztól.

 

                     A hős II.

 

Ahogy a világűrnek halk zenéje van,

testünkben is folyton szól egy ének.

S akinek dallamát egyszer lekottázzák,

búcsút mondhat az az életének.

 

Az izom csak fárad reménytelenül,

mint lejárt lemez, úgy serceg az agy.

Lüktet a kozmosz kántálva dúrban:

add fel, mert ehhez túl gyenge vagy.

                   

                 A hős III.

 

…és eszébe jutott, hogy mi furdalja

hónapok vagy évek óta, hogy mitől

nem tud gyakran aludni sem. Most,

mikor a megdermedt pillanatban

nem parancsol a kötelességtudat,

váratlanul eszébe jutott a magány.

Arcáról elkészül a papírlenyomat,

és körbejár minden nyomorvárost,

az emberek pedig tudni fogják,

kinek köszönhetik azt a kiváltságot,

hogy még munkába járhatnak,

ihatnak sört és későn ébredhetnek,

folytathatnak minden rossz szokást.

Végül pedig abban az arcban saját

magukra ismernek, és tudni fogják,

kinek köszönhetik, hogy végtelenül

magányosak.

 Megjelent: Együtt, 2018/5.

Marcsák Gergely

Névjegy: Marcsák Gergely

 Irodalomtörténész, író, költő, zeneszerző, énekes. 1990. február 23-án született az ungvári járási Kincseshomokon.  A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Az iskola befejezése után az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, majd öt évig az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola magyartanára és szervezőpedagógusa volt. Első versei 2010-ben jelentek meg az Együtt irodalmi folyóiratban. Azóta írásait közölték a Napút, Helikon, Partium, Magyar Napló, Irodalmi Jelen, Hitel c. folyóiratok. A Szárnypróba (2013), Különjárat (2016), A tökéletes zártság egyetlen pillanata (2017) és az Év versei–2018 című antológiák társszerzője. Verseket, rövidprózákat, tanulmányokat ír. A Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke, a Magyar PEN Club tagja. Budapesten az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója. Egy tanulmánygyűjteménye és egy verseskötete megjelenés alatt áll. Elismerések: Együtt Nívódíj (2017).

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>